@Olman: Lehet ez is jó gondolat, de szerintem a dal jóval régebbi mint újfalu, és az ágak nőnek és letörnek, csak a régi hitre való emlékezés maradt meg bizonyíthatóan a XIX.sz közepéig, mikorra a kötelező iskoláztatás, és a némethonban képzett papok megtették a hatásukat.

A Menaság, némaság.

A szkíta kereszténységet elhagyni kényszerülő nép dalát halljuk, most és akkor is mikor arról énekel a vénasszony, hogy de tudta az elsőt szeretni, mennyit kell a másodikért szenvedni.

István idejében a honfoglaláskori mellkereszteket, amelyeken az ölelő jézus volt, le kellett cserélni a keresztre feszített jézusra.

Most már értjük a dalokat?

@Fejes László (nyest.hu): "A dolgot elvben úgy dönthetnénk el, ha megnéznénk, hogy ott valójában domb van, vagy valamilyen ágnak nevezhető képződmény."

Fiság egy patak, s mint olyan, nem igazán szokott előfordulni dombtetőn. :)

Mind Menaság, mind Fiság egy völgyben található. Ráadásul kétség nélkül lehet két ágról beszélni, mert a Menaságot átszelő patak (Taploca) találkozik a Fiság-patakkal - ma itt található Menaságújfalu.

@Olman: Persze elvben sokminden lehetséges, pl. Fias-ság is, ugye? :)

A dolgot elvben úgy dönthetnénk el, ha megnéznénk, hogy ott valójában domb van, vagy valamilyen ágnak nevezhető képződmény. De akkor még mindig ott a lehetőség, hogy a név eredetileg nem is azt a helyet jelölte, de aztán "átvitték"... :)

@Fejes László (nyest.hu): igen, ha tágabb értelemben tekintjük a helyneveket, a -ság (domb, halom) végződés helytállóbbnak tűnik.

Viszont:

az -ág is helytálló lehet, ha a közelében van (vagy valamikor volt) legalább egy másik -ág. Ez jelen esetben teljesül: a Fisák/Fiság patak neve (fias ág). Menaságban voltak a mének, Fiság környékén pedig a csikók. V.ö.: "Vámszer Géza Menaság, Ménaság nevét a mén, ménes szóból eredezteti, állítólag – jegyzi meg – a hajdani határőrségnek voltak itt a ménesei e szűk völgyben. És a ménes-ághoz hasonló keletkezésű a fias-ág, a csikók nevelésének helye, s ebből lett a Fiság-pataka elnevezés."

Forrás: www.hhrf.org/hargitanepe/2010/jul/hn100702.htm

Ága egyébként nem csak víznek lehet, hanem akár egymás melletti falvak sorának is -- lásd pl. Alcsík falvainak Y-alakú elrendezését, ahol keleti és nyugati ágról beszélnek a helyiek. A terület alakjából adódó helynévadási szokás egyébként elég elterjedt ezen a vidéken, a helyiek szerint Csík is például a Csík-medence sávként elnyúló, csíkszerű alakjáról kapta nevét. Tekintve, hogy Menaság az alcsíki medencében található, az -ág helynévi használata egyáltalán nem számít rendhagyónak.

@Olman: Köszönjük. Természetesen Kiss Lajos jóval hitelesebbnek tűnik. Csodálkoztam is ezen az ágon: nem tipikus helynév (a ménes+ságban a ság 'domb'-ot jelent! -- ha Orbán megoldása a helytálló, akkor ott is).

Sosem szabad megbíznia wikipédiában, lám, egy újabb példa...

@Vincenzo: így van, bár hivatalosan a falunév eredetét tisztázatlannak tekintik. A felmerült ötletek:

1. Ménes ág > Menaság; a falubeliek szerint az emberek itt régen lótenyésztéssel foglalkoztak

2. (Kiss Lajos) ménes + ság

3. (Orbán Balázs) málnásság; az itt gazdagon termő erdei málna okán; a -ság nem képző, hanem ebben az esetben valószínűleg a helyben termő málna mennyiségi ('sok') kifejezéseként van jelen

4. (feltevésként a csíki települések elnevezéseinél tapasztalható hagyomány alapján) Szt. Menász, IX. századi görög szent személynevéből

Forrás:

www.geocities.ws/csikmenasag/menasag_eredete.html

@Vincenzo: Ahogy ez a belinkelt Wikipédia-oldalról ki is derül... :)

@bibi: Csíkmenaság a "Ménes ág"-ból ered, régen lótenyésztéssel foglalkoztak ugyanis.

Ebből nem derült ki, hogy mit jelent a menaság, illetve a "mena". :(

Ez a szám előbb volt Muzsikás-nóta, mint Balkán Fanatik-sláger.