-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Rengetegen szenvednek a sejtek rossz kommunikációjából származó betegségekben, pl. süketségben. Rajtuk segíthet egy új orvosi felfedezés.
Az idegsejtek megfelelő kommunikációja az emberi egészség egyik kulcsa. Sérülése rontja a sejtek közötti kapcsolatot és az információátvitelt. Számos idegi alapú betegség, pl. a hallászavarok vagy a Parkinson-kór is ennek számlájára írható.
Két svéd egyetem, a Karolinska Institutet és a Linköpingi Egyetem kutatói összefogtak, és megvizsgálták az idegsejtek kommunikációját. Sőt, egy forradalmi újítással is előrukkoltak – számolt be róla az ec.europa.eu weboldal.
A tudósok korábban már kísérleteztek az idegrendszernek az elektromossághoz hasonló stimulálásával, egy elektróda segítségével. A hallássegítő cochleáris implantátumok például pontosan ezen az elven működnek. A svéd tudósok azonban rájöttek, hogy az elektromos stimulálás nemcsak a kívánt idegsejtekre, hanem az adott területen lévő valamennyi sejttípusra hatással van, mivel az elektróda nem tud köztük különbséget tenni. Ez pedig számos problémát okoz.
A kutatók így újfajta átviteli elektródát fejlesztettek ki. Az eszköz újdonsága egy, az áramot vezető műanyag elem, amely csak azokat a neurotranszmittereket bocsátja ki, amelyek az aggyal történő kommunikációért felelősek.
Az új elektróda in vitro (laboratóriumi) és in vivo (élő szervezetben) körülmények között is képes a neurotranszmitterek pontos kibocsátására. Eközben pedig gyakorlatilag mesterséges szinapszisként funkcionál. Az eszköz minél jobb működéséhez a neurotranszmitterek pontos dózisának meghatározására van szükség, de jelenlegi állapotában is csak minimális fizikai zavart okoz.
A következő lépés az elektróda beültetésének megoldása. Mivel minden beteg és minden idegrendszer egyedi, az eszközt a lehető legrugalmasabban kell kidolgozni.
A frissen felfedezett módszer kiváló lehet elsősorban a hallássérültek,illetve az epilepsziások, Parkinson-kórosok és egyéb, idegrendszeri betegségben szenvedők problémáinak enyhítésére és életminőségének javítására.