A behízelgő modor, mint a réges régi faviccből tudjuk, nagyon hasznos lehet: „Bizony fiam, az előrejutáshoz nyalni kell.” „Az segít?” „És az talpát is” – szól a kissé bárdolatlan humor. Most azonban már tudományos bizonyíték is van rá, hogy a jól elhelyezett célzott bókok és hízelgő megjegyzések erősen befolyásolják véleményünk alakulását. Még akkor is, ha felismerjük a szándékosságot bennük – állítja a Scientific American cikke.

A bizonyítékokat egy friss tanulmány szolgáltatja. A Hongkongi Egyetem kutatói, Elaine Chan és Jaideep Sengupta érdekes eredményre jutott a manipulatív kommunikáció vizsgálatakor. Egy áruház nyilvánvalóan a vevőket csábító reklámszövegeit a kísérletben résztvevők szinte kivétel nélkül a behízelgő kategóriába tették, mégis pozitív véleményük alakult ki az üzletről. Egészen pontosan: pozitívabb volt a nem tudatos, mint a tudatos hozzáállásuk. Míg explicit véleményük alapján elítélték a hízelgést és átláttak rajta, addig implicit módon mégis „megvette” őket a simulékony meggyőzés.

A kutatók magyarázata ránk nézve viszont nem éppen hízelgő: szerintük ugyanis egészen egyszerűen azzal magyarázható a (tudat alatt) kialakult pozitív attitűd, hogy nagyra tartjuk magunkat. Szívesen véljük magunkat (legalábbis kimondatlanul) értékesnek, sőt alkalmasint az átlagnál értékesebbnek. Így tulajdonképpen helyénvalónak tartjuk, ha valaki megfogalmazza kiváló tulajdonságainkat. A feltételezést újabb kísérletekkel tesztelték, amik során önmagukról is írniuk kellett a résztvevőknek. Az eredmények szerint tehát akkor is befolyásolnak bennünket a jól megfogalmazott – és netán értékeinket felmagasztaló – reklámszövegek, ha úgy véljük, bőszen ellenállunk nekik.

Azon pedig, hogy azután mennyi mindent teszünk a kosarunkba tudatalattinktól befolyásolva egy nagybevásárlás során, már csak legfeljebb a pénztárnál szörnyülködhetünk.