Az új köznevelési törvény szerint a tanároknak a kötelező heti harminc órát az iskolában tölteniük. Ez persze nem azt jelenti, hogy a heti kötelező óraszámuk huszonkettőről harmincra emelkedik. A munkaidőt a tanárok esetében természetesen nem csak a tanítási órák száma adja, hanem az adminisztráció és az órákra való felkészülés is a munka része. Az utóbbi két feladat (az adminisztráció és a felkészülés) nem feltétlenül zajlik az iskola falai között – néha egészen prózai okokból adódóan: például azért, mert az iskolában nincs elegendő számítógép, vagy nincs kellőképpen felszerelt könyvtár. Az új szabályozás azonban ezeknek a munkahelyhez nem kötődő feladatoknak egy részét is bent kívánja tartani az iskola falai között.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A pedagógusok felháborodtak az új törvény szigorításán, és attól tartanak, hogy innen már csak egy lépés az, hogy az iskolában töltendő időt tanítással kelljen tölteniük. A közvélemény azonban sokszor annyit lát ebből, hogy egy teljes állásban dolgozó pedagógus „fele annyit dolgozik”, mint más ember, aki ledolgozza a heti negyven óráját. Akik így gondolkodnak, valóban abból indulnak ki, hogy a munka az a tevékenység, amit az ember a munkahelyén végez. Arra nem gondolnak, hogy ha egy tanár minden heti megtartott órájára csak egy-egy órát készül, akkor bőven megvan a heti negyven óra, sokszor több is. A heti kötelező huszonkét óra innen nézve tehát valóban soknak tűnik...

Azt is tudjuk, hogy tanárnak lenni nem tartozik a zsíros állások közé. Azt mindenki elismeri, hogy a pedagógusok alul vannak fizetve, ami sem a szakma elismertségének, presztízsének, sem pedig a minőségi munkának nem kedvez. A tanári pálya egyáltalán nem vonzó: sokat kell dolgozni kevés pénzért. Így vagy azok mennek tanárnak, akik teljesen elhivatottak, vagy azok, akik máshol nem állják meg a helyüket... Akik tanárként dolgoznak, a megélhetésért kénytelenek több állást vállalni, ami azt is jelenti, hogy a tanári munkájukra kevesebb időt fordítanak.

Sokszor gondoljuk, hogy a fentiekben leírtak speciálisan magyar jelenségek. Az upworthy.com által közölt érdekes grafikon azonban rámutat arra, hogy a probléma egyáltalán nem csak nálunk van jelen. A grafikonon baloldali oszlopában az országokat aszerint állították sorba, hogy mennyi időt töltenek az általános iskolai tanítók munkával. Látható, hogy a legtöbb munkát az Egyesült Államokban követelik meg a pedagógusoktól, Magyarország pedig sereghajtó ebből a szempontból. A munkaidőt tekintve tehát világviszonylatban a magyarországi tanítók nem dolgoznak sokat – mondjuk az osztrák vagy a cseh kollégáikhoz képest. A grafikon jobb oldali oszlopában az országokat aszerint állították sorba, hogy mennyi a tizenöt éves tanítási tapasztalattal rendelkező általános iskolai pedagógusok fizetése. Ebben a sorrendben a listát Korea vezeti, míg hazán itt is a mezőny végén (de nem az utolsó helyen) szerepel.

Forrás: upworthy.com

Mi az érdekes mindebből? Az elvárt munka és az érte kapott fizetség aránya. A grafikonon tehát a jobb- és a baloldali oszlopokat összekötő vonalak meredekségét érdemes figyelni. Minél meredekebben ível lefelé ez a vonal, annál kevésbé van arányban az elvárt munkaidő és a fizetség. És minél meredekebben mutat felfelé ez a vonal, annál inkább mondható, hogy a tanárok munkáját megbecsülik az adott országban (a többihez viszonyítva). A munkaidőben vezető helyen álló Egyesült Államok esetében például a fizetség meglehetősen alacsony, a tanári szakma anyagi megbecsülése alacsony, míg Nagy-Britanniában, azt mondhatjuk, hogy jobb a helyzet: kevesebb munkáért többet fizetnek, mint az USA-ban.

Magyarország tekintetében pedig azt látjuk, hogy ugyan rendkívül alacsonyak a fizetések, de a munkaórák száma is alacsonynak számít – világviszonylatban. Hazánk esetében az oszlopokat összekötő szakasz meredeksége kicsi, ami azt jelenti, hogy – más országokkal összehasonlítva – hazánkban inkább arányban van a munkaidő és a fizetség.

Az persze nem derül ki sajnos, hogy a grafikont pontosan mikor és milyen adatok alapján készítették el. Nem mindegy ugyanis – ahogy azt fentebb említettük –, hogy mit számítunk a munkaidő részének. A magyar szabályozás eddig a felkészülést egyáltalán nem számolta hivatalosan a munkaidőbe, így nem meglepő, hogy egy ilyen grafikonon sereghajtók vagyunk a munkaórák tekintetében. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a magyar tanárok kevesebbet dolgoznának, mint a holland vagy az ír tanárok!

Forrás

Which Countries Pay Its Teachers What They’re Worth?