Vajon mit szólnának a középiskolás diákok, ha angol nyelvkönyvük leckéi Obama választási kampányának, Bin Laden likvidálásának, Vilmos herceg esküvőjének vagy a görög pénzügyi válságnak az összefoglalói volnának? Márpedig ilyenfajta leckéket találunk Popovits István Gőzerővel románul című 1941-es nyelvkönyvében, amelynek már bevezetője is jelzi aktualitását:

Erdély egy részének ezeréves hazánkba való visszatérésével sok drága magyar testvéreinken kívül nagyszámú román kisebbség is visszakerült, mely kisebbség nyelvének könnyű elsajátítását óhajtja könyvem elérni.

A Kárpát-medence térképe a két bécsi döntés (1938, 1940) után, amelyek a szomszéd államok magyar többségű területeit Magyarországnak ítélték vissza
(Forrás: A Wang folyó versei)

Magyarország a második bécsi döntéssel, 1940. augusztus 30-án kapta vissza Észak-Erdélyt, amelynek az 1941-es népszámlálás adatai szerint 1 millió 344 ezer magyar és 1 millió 69 ezer román lakosa volt. Az 1920-ban Romániának ítélt Erdélyben az oktatás román nyelven folyt, s a visszatérés után az új, magyar nyelvű oktatás is kötelezővé tette az erdélyi magyar diákok számára román honfitársaik nyelvének tanulását az elsőtől a nyolcadik osztályig. Ennek tankönyve pedig éppen a Gőzerővel románul volt, amelyből a diákok a nyelv mellett a legfontosabb korabeli politikai eseményekkel is megismerkedhettek.

Az alábbi két oldalt a könyv huszonhetedik leckéjével Deák Tamástól kaptam, mint olyan történelmi dokumentumot, amely szépen illeszkedik a már korábban bemutatott háborús nyelvkönyvek vonulatába.

Forrás: A Wang folyó versei

Huszonhetedik lecke

Franciaország elfoglalása és a fegyverszünet

Megtörtént, amit senki nem hitt volna el: a német csapatok kevesebb, mint egy hónap leforgása alatt elfoglalták Franciaországot, amely így Lengyelország, Norvégia, Hollandia és Belgium sorsára jutott.

Az elszenvedett katasztrófa láttán a Pétain marsall vezette francia kormány fegyverszünetet kért Németországtól és Olaszországtól, amelyet súlyos feltételekkel meg is kapott.

Melyek voltak ennek a hallatlan vereségnek az okai? Az újságok és a diplomácia sokat elősorolt: a szabadkőművesség, a demokrácia, az anarchikus pártpolitika, az erkölcsök megromlása, amelyek fokozatosan elkábították és megölték az igazi francia szellemet.

A legyőzött Franciaország fölött a legkeményebb vádbeszédet az ország marsallja, Pétain tartotta. A világnak rádión bejelentve országa tragikus sorsát nem félt rámutatni az okokra, amelyek az összeomlásba vitték Franciaországot: hogy kevés barátja, fegyvere és gyermeke volt… „Akkori (1918-as) győzelmünk után a haszon és az élvezet vágya megfojtották az áldozatkészség szellemét. Mindenki többet akart, mint amennyit adott. Igyekezni kerültek minden erőfeszítést. És ma eljött a katasztrófa.”

Ezek az egyszerű, de történelmi szavak egy olyan országban, amely háborút viselt Isten és az Egyház ellen, amelynek politikai vezetői számára semmi sem volt szent, amely világszerte a pornográfia terjesztője volt, földrengésként hatottak, és felnyitották az emberek szemét a valóságra.

Forrás: A Wang folyó versei

A poszt eredetileg Gőzerővel románul címen jelent meg A Wang folyó versein. Az eredeti megjelenési helyen több, a témához kötődő illusztráció is található. További kapcsolódó posztok:

Erdélyi ízek

Filantrópia

És nemzetközivé lesz

Vidám temető

Szék

A Wang folyó határvidékén