A Lectum Kiadó gondozásában megjelent csaknem 1300 oldalas kötet Marcus Tullius Cicero (Kr.e. 106-Kr.e .43.) törvényszék előtt elhangzott összes fennmaradt – szám szerint harminc – perbeszédét tartalmazza. A fordító, Nótári Tamás jogász-klasszika filológus az MTI-nek elmondta, ez az első alkalom, hogy a szónok valamennyi perbeszéde a magyar olvasóközönség számára hozzáférhetővé válik. Ciceróról kortársai azt tartották, hogy beszédei révén uralkodott a törvényszékeken, s az utókor szemében Cicero neve egyet jelentett az ékesszólással – tette hozzá.

Cicero beszédeinek olvasása a kortársak számára sem volt könnyű feladat, bizonyos tájékozottságot, műveltséget igényelt. Nem egyszerű szövegekről van szó, jóval retorikusabbak, mint a mai törvényszéki beszédek. Az ókori bíróságon esküdtszék működött – mint a mai angolszász bíráskodásban -, és Cicerónak nem jogászokat, hanem laikusokat kellett meggyőznie perbeszédében, akár a védelem, akár a vád „képviseletében" szónokolt – emelte ki Nótári Tamás.

Cicero az az ókori görög-latin szerző, akitől a legtöbb szöveg maradt fenn, valamint olyan korszakban élt – a római köztársaság utolsó századában, a latin prózairodalom „aranykorában" -, amelynek kiemelkedő történelmi személyiségei immár két évezrede foglalkoztatják az utókort.

Ebben az időszakban ugyanis a legnagyobb súlyú bel- és külpolitikai kérdésekben mindig a szenátus és a népgyűlés heves vitái eredményeként született döntés. A felszólaló politikusok a maguk, illetve az általuk képviselt közösségek kívánságait annál sikeresebben érvényesítették, minél meggyőzőbben tudták előterjeszteni azt. Ezért igyekeztek a lehető legjobban felkészülni, először is retorikai képzettségük gyarapításával, és ez a vetélkedés kihatott a politikain kívül más műfajok fejlődésére – magyarázta a jogász-klasszika filológus.

A szónok műveinek kiadását barátja, a vagyonos üzletember, Atticus végezte. Cicerót a beszédek közzétételében az a szándék vezethette, hogy a szónoklás mesterségét tanulóknak segítséget adjon, másrészt saját közéleti útját is egyengette, mivel az akkori római politikai elit büntetőügyeiben szónokolt, ezzel egyúttal politikai támogatókat is szerzett magának.

Nótári Tamás, aki a Károli Gáspár Református Egyetem docense, az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa kiemelte, hogy a kötetet nemcsak bölcsészek forgathatják haszonnal, hanem gyakorló jogászok és közéleti szereplők is, mert többek között érvelési technikát, a szónoklat logikai, időnként krimiszerű felépítését is elsajátíthatják Cicero beszédeiből.

A jogász-klasszika filológus érdekességként említette meg, hogy
a brit krimiszerző, Steven Saylor fölismerhetően jó pár Cicero beszédet dolgozott bele könyveibe.