Kinek mi fáj jobban?
Magyarellenesség több szinten is
Magyarellenes falfeliratok jelentek meg a hét végén Érsekújváron – jelentette az Új Szó című pozsonyi napilap hétfőn. Slota szerint elfogadhatatlan, hogy Budapest nemzetiségük vállalására biztatja a szlovákiai magyarokat.
Az újságban közölt fénykép szerint Smrť Maďarom! 'Halál a magyarokra!' felirat olvasható a Törökszalasztó utca egyik családi házának a falán. Szombatról vasárnapra virradóra több zsidóellenes feliratot is mázoltak a házfalakra Érsekújvár központjában. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) közölte, hogy feljelentést tesz.
„A múlt héten országszerte megjelent provokatív SNS-es óriásplakátok után Érsekújváron borzolják a kedélyeket a vasárnap reggelre megjelent nemzetgyalázó feliratok. A Magyar Koalíció Pártja szándékos és tudatos provokációnak tartja az ismeretlen tettes vagy tettesek által elkövetett nemzetgyalázást” – olvasható az MKP közleményében, amelyet Fiala Ilona, a párt sajtótitkára juttatott el az MTI pozsonyi tudósítójához.
A párt szerint „nem véletlen a hely és az időzítés, hiszen a közelgő népszámlálás alkalmával éppen Érsekújváron alakulhat ki olyan helyzet, melynek következtében az ottani magyarság részaránya a 20 százalékos küszöb alá szorulhat”.
„Az MKP elítéli és a békés egymás mellett élés intoleráns megnyilvánulásának tekinti a hétvégi érsekújvári incidenst. Ugyanakkor bátorságra és elszántságra szólítja fel nemcsak az érsekújváriakat, hanem nemzeti közösségünk valamennyi tagját, hogy a provokációk ellenére is büszkén vállalják anyanyelvüket, nemzetiségüket és vallási hovatartozásukat” – áll a közleményben.
Alig egy hete magyarellenes óriásplakátokat helyeztetett el Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Párt (SNS). Az óriásplakátokon öles betűkkel hirdetik szlovákul: Nebuďme doma cudzincami!, ami magyarul azt jelenti: 'Hazánkban ne legyünk idegenek!'. A főfelirat alatt pedig ez olvasható: Nechceme žiť vo Felvidéku!, azaz 'Nem akarunk a Felvidéken élni!'.
Az SNS plakátja arra buzdítja a lakosokat, hogy írják alá a párt petícióját, amelynek alapján népszavazás kiírását kezdeményeznék a szlovák nyelv kizárólagos használatáról a hivatalokban. Eddig mintegy 55-60 ezer aláírás gyűlt össze.
A szlovák nacionalisták június 4-én, a trianoni békeszerződés aláírásának napján fogják megünnepelni az SNS megalapításának 140. évfordulóját. Az 1871-ben alakult történelmi pártnak egyébként a nevén kívül semmi köze sincs az 1990-ben alakult jelenlegi SNS-hez – írta a közelmúltban az Új Szó.
Slota szerint elfogadhatatlan, hogy Budapest nemzetiségük vállalására biztatja a szlovákiai magyarokat
Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke kedden Pozsonyban bírálóan szólt arról, hogy a szlovákiai népszámlálás előtt a hivatalos magyarországi propaganda állítólag arra biztatja a szlovák állampolgárokat, hogy minél nagyobb számban jelentkezzenek magyar nemzetiségűnek.
A szélsőséges politikus elfogadhatatlannak minősítette, hogy a budapesti Rákóczi Szövetség levélben szólította fel a vegyes nemzetiségű szlovákiai települések önkormányzatait: tegyenek meg mindent azért, hogy minél magasabb legyen a magyarok száma a népszámláláskor. A legjobb eredményt elérő településeknek jutalmat is ígért a Rákóczi Szövetség.
„Ilyesmire a történelemben még nem volt példa. Ez a göbbelsi náci Németország gyakorlata” – jelentette ki Slota sajtóértekezleten. Slota felszólította a belügyminisztert: vizsgálja meg az ügyet, mert az veszélyezteti Szlovákia szuverenitását. A tárca szóvivője útján közölte: nem érzi szükségét annak, hogy Slota szavait kommentálja.
Szlovákiában az idei népszámlálás a május 21-i állapotokat fogja rögzíteni, a népszámlálási kérdőívek szétosztása május 13-án kezdődik. A kérdőívek az interneten is kitölthetőek.
A legutóbbi, 2001-ben megtartott szlovákiai népszámláláson 527 ezer személy vállalta a magyar nemzetiséget, 40 ezerrel kevesebben, mint 1991-ben. Szociológusok most arra számítanak, hogy az idei népszámláláson akár félmillió alá is csökkenhet a szlovákiai magyarok száma.
A szlovákiai magyar szervezetek a népszámlálás előtt felvilágosító kampányt indítottak annak érdekében, hogy minél többen vállalják magyarságukat. Hasonló kampányt szerveztek a szlovákiai lengyelek is. A nemzetiségeken kívül az egyházak is kampányt indítottak, mert a hívők száma is folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.
Hozzászólások (24):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
24
siposdr
2011. május 13. 13:37
@Kincse Sz. Örs:
Maga a szótár itt található:
starling.rinet.ru/cgi-bin/main.cgi?flags=eygtmnl
Ha kiválasztjuk a "Vasmer's Etymological Dictionary"-n belül a "view"-t, akkor máris kereshetjük az adott orosz szó eredetét.
Egyébiránt: ha a 18 sorszám alatti három sort egybeírják, akkor megkapják a teljes URL-t.
Üdvözlettel.
23
Fejes László (nyest.hu)
2011. május 13. 08:06
@13: "A Meciar-kormány idején" – és a Szlovák titkosszolgálat új vezetése hozta nyilvánosságra. Azért ez is elég sokat jelent, nem?
Egyébként egyetértek.
22
13
2011. május 12. 16:59
@Fejes László (nyest.hu): A Beneš-dekrétumok esetében a probléma legalább annyira fennáll Néemtország és Csehország között (sőt!), mint Magyarország és Szlovákia között, mégsem történik lépés. Nyilván azért, mert ezek régi sebek, amelyeket már nem látszik érdemesnek feltépni – ezzel még senki nem állítja, hogy a dolgok úgy vannak rendben, ahogy történtek.
A Benes - dekrétumok során a csehszlovákok által általuk "feldarabolásnak" nevezett magyar vagyonok elkobzásának értékét a magyar fél a háborús kártérítésből leírhatta. Így inkább érthető, hogy nem történnek lépések a kérdés rendezésére, mert a kitelepítettek kárpótlásával a magyar kormány adós és nem a mostani szlovák, vagy cseh. Gyakorlatilag a Benesi - dekrétumok által érintett magyarok saját vagyonukkal fizettek kárpótlást a magyar állam helyett, ezért kényelmes ezen kérdés elhallgatása magyar részről is.
A szlovákiai magyarellenes csürhe pedig alig különbözik az itteni masírozóktól: még az öltözékük is ugyan az, csak húsz méterrel északabra születtek. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a szlovák titkosszolgálatnak volt a szomszéd (nem csak magyar) országok destabilitását célúl tűző osztálya, ami ott kicsit jobban feszegeti az állam felelősségét: Egy további, "Dezo" (Dezső) fedőnév alatt folytatott SIS-akció forgatókönyve szerint a SIS úgynevezett "aktív intézkedésekkel" törekedett egy csehországi újfasiszta, fajgyűlölő kampány beindítására. A szlovák titkosszolgálat arra számított, hogy ha Csehország polgárai körében jelentős mértékben felfokozzák a romaellenes hangulatot, azzal végső soron sikerül megakadályozni Csehország euroatlanti csatlakozását. www.origo.hu/nagyvilag/19990218szlovakia.html
21
Kincse Sz. Örs
2011. május 12. 13:54
@siposdr: ha esetleg megtenné, hogy a teljes linket átküldi nekünk emailben a szerkesztoseg@nyest.hu címre, nagyon hálásak lennénk...
20
Kincse Sz. Örs
2011. május 12. 13:52
@siposdr: Kedves siposdr, látjuk a problémát, megpróbáljuk orvosolni – elnézést kérünk!
Addig, amíg megbirkózunk a problémával, javaslom, hogy használjon egy url-rövidítő szolgáltatást, mint pl. ezt: bit.ly/
19
El Mexicano
2011. május 12. 13:34
@bibi: Igen, ezt már az egyik kommentemben kifejtettem, hogy az alapnyelvi *steh- tő az 'állás'-sal kapcsolatos. Szóhasadással aztán ebből számos alak keletkezhetett.
Az [s] > [h] változást lágyításon keresztül kell elképzelni. Valószínűleg az indoeurópai [s] nem egészen olyan volt, mint a magyar sz, hanem mint a görög vagy a spanyol, azaz emelt nyelvheggyel ejtett (apikoalveoláris) "susogós" sz, amiből nagyon könnyen lesz olyan hang, mint amit a német Ich-ben ejtenek, ez pedig már közel áll a [h]-hoz.
A México szóban lévő x-nek ehhez semmi köze, azt soha az életben nem ejtették [ksz]-nek, csak a legtöbb nem újlatin nyelv írás szerint vette át. (Vagyis mi ejtjük "rosszul", nem a spanyolok.) Helyesírási archaizmusról van csupán szó: a régi spanyolban az x épp azt a hangot jelölte, mint a német Ich-ben lévő ch (jésített s), így az azték nyelv e hangját x-szel írták át. Hogy miért éppen az x jelölte a régi spanyolban ezt a hangot, annak megintcsak történeti oka van: mivel a legtöbb esetben valójában a latin x folytatása, amelyet a vulgáris latinban ksz helyett kb. js-nek ejtettek (ksz > hjsz > js > ss > ch).
18
siposdr
2011. május 12. 13:01
17
siposdr
2011. május 12. 13:01
16
siposdr
2011. május 12. 12:59
Vasmer, az orosz nyelv nagy etimológusa a szmerty-tyel kapcs. az alábbiakat mondja:
starling.rinet.ru/cgi-bin/response.cgi?root=/usr/local/share/starlin
GENERAL: ж., род. п. -и, укр. смерть, блр. смерць, др.-русск. съмьрть, ст.-слав. съмрьть θάνατος (Остром., Клоц., Супр.), болг. смърт, сербохорв. смр̏т, род. п. смр̏ти, словен. smr̀t, род. п. smȓti, чеш. smrt, слвц. smrt᾽, польск. śmierć, в.-луж. smjerć, н.-луж. sḿerś.
ORIGIN: Праслав. *sъmьrtь наряду с *mьrtь (в чеш. mrt, род. п. mrti ж. "отмершая часть чего-либо, мертвая ткань на ране, бесплодная земля") родственно лит. mir̃tìs, род. п. mir̃čiо м., лит. mirtìs, род. п. mirtiẽs ж. "смерть" (Даукша), лтш. mir̃tе "смерть", др.-инд. mr̥tiṣ ж. "смерть", лат. mors, род. п. mortis -- то же, гот. maúrþr "убийство"; слав. *sъ-mьrtь следует связывать с др.-инд. su- "хороший, благой", первонач. "благая смерть", т. е. "своя, естественная", далее связано со *svo- (см. свой). Ср. русск.: умере́ть свое́й сме́ртью; лит. sãvо smerčiù mir̃ti; см. В. Шульце, Kl. Schr. 135; Sitzber. Preuss. Аkаd., 1912, стр. 685 и сл.; 1918, 331 и сл.; Махек, ZfslPh 7, 377 и сл.; Хаверс 183; Траутман, ВSW 187; М.--Э. 2, 634; Уленбек, Aind. Wb. 230; Вальде--Гофм. 2, 112. См. мере́ть, мёртвый, мор.
Vagyis: igen, a szókezdő "sz" a saját halált jelzi.
15
tenegri
2011. május 12. 12:32
@bibi: "Hogy a szókezdő sz-ből miként lehet h"
Pedig ez egy elég gyakori jelenség, s nem csak az indo-európai nyelvekben. A burját-mongolban az eredeti mongol s-ből szintén h lett, kivéve szótagvégen, ahol meg d (pl. yisün "kilenc" > yühen), ahogy egyes tunguz nyelvekben is h van más nyelvek s vagy š hangja helyén.
14
bibi
2011. május 12. 12:20
@El Mexicano:
Erről jut eszembe: elég régen feltűnt nekem, hogy bizonyos hangkapcsolatok gyakoribbak és kifejezőbbek az indoeurópai nyelvekben, mit más hangkapcsolatok. Nyelvész bizonyára elutasítja az elképzelésemet, de azért én kitartok mellette. Pl. az 'st' - 'szt' kapcsolat többnyire (!) valami erősre, szilárdra, állandóra vonatkozik.
Ami példák hirtelen eszembe jut:
sztalin, steel, stone, stein, stern, sztar, sztúpa, state, státusz, sztráda, sztrategosz, stabile...rengeteg van belőle.
Elképzelésem szerint ezekben a szavakban az alapnyelv logikája tükrözik. Hogy a szókezdő sz-ből miként lehet h - hát azt el sem tudom képzelni. Bár a "Mehhikó"-t persze ismerem.
Amint olvasom a hozzászólásokat, a "Smrť sz-ének ehhez semmi köze :)
13
El Mexicano
2011. május 12. 10:44
@Fejes László (nyest.hu): Latinul is van sui alakja – azt hiszem, a birtokos eset –, vagy a suus 'sajátja' birt. mn. (vö. sp. su, -s; suyo, -a, -s).
12
Fejes László (nyest.hu)
2011. május 12. 10:37
@El Mexicano: Igen, bár itt az orosz szvoj 'saját' jobb párhuzam lenne. Etimológiailag persze ugyanaz.
11
El Mexicano
2011. május 12. 10:30
@Fejes László (nyest.hu): Akkor viszont gondolom a latin "se"-hez ('saját magát/magának'), illetve az orosz "szja"-hoz lehet köze az s-nek.
10
Fejes László (nyest.hu)
2011. május 12. 10:09
@El Mexicano: Hát éppenséggel ebben az esetben egyikről sincs szó, a szerkezet eredeti jelentése a 'saját halál', azaz a békés, természetes (nem erőszakos) halál, és innen vált általánosabb 'halál' jelentésűvé. Legalábbis a magyarázat szerint.
Az összes hozzászólás megjelenítése
