Rudolf Chmel szerint két lehetőség közül lehet választani. Az első, hogy a kisebbségi nyelvet a többségi egységet megbontó tényezőként kezeljük, s törvénnyel biztosítjuk a nyelvi egyszínűséget, míg a második az, hogy a nemzeti kisebbségeket és nyelvüket ajándéknak tekintjük.

„A sokszínűség egyike a legmagasabb értékeknek” – szögezte le Chmel a  Nyelv és identitás – kisebbségi jogok nálunk és Európában" című, általa kezdeményezett nemzetközi konferencián.

A miniszterelnök-helyettes megállapította: ami a kisebbségeket illeti, a szlovák politikai elit, függetlenül a pártszínektől, egységesen a nemzetállam és az egyetlen nyelv mellett sorakozik fel.

„Ez azért van így, mert mentálisan inkább a nemzetállam hívei voltak, s demokrataként is azok maradtak” – szögezte le a politikus, aki a Híd polgári pártot képviseli a kormányban.

Chmel szerint Szlovákiában 20 évvel a rendszerváltozás után is mintegy „tartósították” a korábbi kisebbségi politikát. Rámutatott: előrelépésként a törvényekbe a kisebbségekkel kapcsolatban csak az került bele, amire Szlovákiát a nemzetközi szerződések és kötelezettségvállalások kényszerítették.

Szlovákia – fejtette ki Chmel – most történelmi döntés előtt áll: el kellene fogadnia a hivatali kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvény módosítását, amely az eddigi 20 százalékról 10 százalékra szállítaná le a nyelvhasználati küszöböt.

„Célom, hogy a kisebbségek jogállását európai szintre emeljem” – jegyezte meg a kormányfőhelyettes, aki a konferencia megrendezésével is szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy a kisebbségek jogállásának átfogó rendezéséről társadalmi vita kerekedjen.

Chmel a magyar kisebbségtől való félelmet Szlovákiában értelmetlennek minősítette.