Az újságírók többsége úgy gondolja, a szakmát jelentősen befolyásolja a politika, és a sajtó dolgozóinak túlnyomó része korrupt. Hármas alá – ha osztályozni kéne, ezt a jegyet adnák a média korrupció elleni védekező mechanizmusaira a sajtó képviselői.

A Médiatükör 2010 nevű online kutatást az Uniomedia Communications és a Nézőpont Intézet munkatársai végezték, akik összesen 500 újságírót kértek fel a szakma értékelésére. Magyarországon eddig ez volt az első átfogó médiafelmérés.

Politika

Az e-kérdőívre válaszoló újságírók 61 százaléka szerint szakmája teljesen vagy részben a politika által befolyásolt. A bulvármédiában dolgozóknál viszont még ennél is magasabb az arány: az itt dolgozók 80 százaléka vallotta, hogy a magyar újságírást jelentősen befolyásolja a politika. Mindössze 11 százalék állította, hogy nagyrészt független ettől a tényezőtől.

Korrupció

Ami a korrupciót illeti, a kutatásban résztvevők döntő többsége szerint lesújtó a helyzet: a megkérdezettek 61 százaléka számolt be arról, hogy tud konkrét megvesztegetési esetről. A legrosszabbnak a felsővezetők ítélik a helyzetet: köztük 30 százalék tartja teljesen vagy részben korruptnak a szakmát, és csak mintegy 20 százalékuk véli azt nagyrészt vagy teljesen feddhetetlennek. A média korrupciós indexe ugyanakkor nem sokkal rosszabb, mint a más szférákban megfigyelhető hazai átlag: egytől ötig terjedő skálán 2,96, azaz „hármas alá”.

Újságírói színvonal

A válaszadók meglehetősen kedvezőtlenül jellemezték a magyar újságírás színvonalát is. A médiamunkások 43 százaléka elégtelenre vagy elégségesre osztályozta a hazai média nívóját, 49 százalékuk adott közepes osztályzatot, és csupán 8 százalékuk jó érdemjegyet – míg jelest egyetlen válaszadó sem. A tényfeltáró újságírás helyzetét pedig különösen sötéten ítélték meg: e területen a megkérdezettek 69 százaléka értékelte elégtelenre vagy elégségesre újságíróink teljesítményét.

Felelősség

A kérdőív arra is rákérdezett, az alacsony szakmai színvonalért kit tartanak felelősnek a média képviselői. A legtöbben (72 %) a kiadókat és a médiatulajdonosokat okolták, de sokan ítélték felelősnek a piac felsővezetőit (65 %), és magukat az újságírókat is (56 %). A politikusokat 55 százalék hibáztatta. Érdekes összefüggés, hogy a politikai újságírók tartják leginkább felelősnek a kiadókat és a tulajdonosokat, míg a bulvárújságírás területén működők a politikusokat jelölték meg nagyobb arányban.

Ki a fontos?

S hogy munkájuk során kinek próbálnak leginkább megfelelni az újságírók? Meglepő módon az olvasótábort kevesebben tartják szem előtt (54 %), mint a vezetőség elvárásait (64 %). A politikai elvárásokat 34 százalék veszi számításba, a hirdetők igényeit pedig 38 százalék tartja fontosnak.

PR

A felmérés arra is fényt derített, hogy a PR szakmát általában véve nem becsülik sokra a médiában dolgozók.  Válaszadók 91 százaléka szerint a PR szakemberek nem rendelkeznek elegendő ismerettel a hazai médiáról, és csaknem ugyanennyien gondolják azt, hogy a PR szakma képviselői egyáltalán nem tudják, milyen információnak van hírértéke a média számára.