Mindennapi helyesírás
Kristályosodás előfordulható
„A virág letéphető”, „a tégla ingyen elvihető”, „a maradék szétosztható”: ezek kifogástalan szerkezetek. Miért nem jó akkor a „kristályosodás előfordulható”?
Biztos sokan ismerik azt a jelenséget, amikor a minőségi méz szép áttetszőből először homályossá válik, majd elkezdenek benne megjelenni a cukorkristályok. Ez a változás csak esztétikai érzékünket zavarhatja, a méz minőségét nem befolyásolja. Ha Ön mézet árusítana, és arra kívánná fölhívni a fogyasztók figyelmét, hogy a méz becukrosodhat, milyen tömör megfogalmazást használna?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Szintén Bogi küldte nekünk az alábbi termékföliratot, ami a fenti problémára kifejezetten furcsa nyelvi megoldást talál – előrebocsátjuk, kifogástalan helyesírással:
Forrás: nyest.hu
Kristályosodás előfordulható – persze ez érthető, mit akar jelenteni, de az agyunkban levő kis nyelvtani gépezet azonnal dob egy syntax errort. De miért nem jó ez a szerkezet, ha egyszer a virág letéphető, az alma leszedhető, a tégla (ingyen) elvihető stb. szerkezetek kifogástalanok? Külsőre nagyon hasonlóak ezek a szerkezetek egymáshoz: mindegyik úgy épül föl, hogy van benne egy névszói szerkezet (kristályosodás, a virág, az alma, a tégla stb.) és egy úgynevezett ható igéből, azaz -hat/-het képzős igéből (előfordulható, letéphető, elvihető stb.) képzett folyamatos melléknévi igenév.
Ha azonban közelebbről megfigyeljük őket, kiderül, hogy a névszói szerkezetek nem ugyanabban a nyelvtani viszonyban vannak a ható igével ezekben a szerkezetekben. Azokban, amelyek nyelvtanilag kifogástalanok, a névszói szerkezetek a ható ige tárgyának szerepét töltik be: a virágot le lehet tépni, tehát a virág letéphető; a téglát el lehet vinni ingyen, tehát a tégla ingyen elvihető; az almát le lehet szedni, tehát az alma leszedhető. A mézesüvegen szereplő felirat azonban nem ilyen szerkezetű; ott a névszói szerkezet a ható ige alanya: kristályosodás előfordulhat. Ebben az esetben nem képzelhető el a ható igés változat, az üvegen szereplő felirat ezért nem grammatikus.
Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!
Hozzászólások (14):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
14
mederi
2014. augusztus 9. 21:19
@mederi:
Az előbbi példa hasonló lehet azzal a feltevésemmel, hogy
míg pl. az
"asz(od)t (aszott)/ ad(ta) (a(s)zt), adodt (adott valamit)" késztetés-eredmény szópárok kapcsolata egyértelműnek látszik,
addig pl. az "oszt / odt (ott)" pár esetében az idők folyamán véglegesen eltávolodott egymástól a két oldal..:)
13
mederi
2014. augusztus 9. 20:59
Szerintem a kavarodást az is okozza, hogy az "*előfordító" pl. nyers fordítást végző valaki lehet, míg az "előforduló" pl. egy szövegben ritkán szereplő szóra, vagy hibára vonatkozik..
Az "előfordul" értelembővülése (és az, hogy nincs, vagy ritka az "előfordít" szó) valahogyan "feledteti" az "előfordul" (tárgytalan) eredményige mivoltját.
(Az "elfordít/ elfordul" szókapcsolat szoros, míg az
"*előfordít/ előfordul" már szinte teljesen külön vált..)
12
Krizsa
2014. augusztus 8. 10:01
A magyar nyelv kutat? Nem. Ezért a magyar nyelv nem egy kutató.
A magyar nyelv kutathat? Nem. Akkor az nem nem is egy "kutatható".
Aki magyar nyelvet kutat, az kicsoda? Kutató.
Aki magyar nyelvet kutathat, az kicsoda? Az feltételektől függ. Ma csak nem-nyelvész lehet magyar nyelv kutató.
A méz kristályosodik? Esetleg, ha sokáig áll, stb. Akkor a méz kristályosodó? Az feltétel(ek)től függ.
A méz kristályosodható? Igen, ha megvannak rá a feltételek.
A kristályosodható szó nem-grammatikus? De igen. Mégsem ajánlatos használni, mert nem ad információt arra, hogy a méz akkor is jó-e, ha kristályosodik? Akkor sem romlott? Ez igaz. Akkor is ugyanúgy élvezhető??? Nem, ez már nem igaz, mert arra már kevésbé jó.
A víz folyó, mint a folyó? Csak akkor, ha... hőmérséklettől függ.
A víz folyható? Igen, ha ennek megvan a feltétele... A folyható szó grammatikus, és tökéletesen érthető is. Csak nem ad információt arra, hogy a nem-folyó víz is jó-e? Mert az attól függ, hogy mire?
A (hivatalos) nyelvészet(ek)nek egysíkú logikája van, de a nyelveknek év tízezredek alatt beépült bonyolult logikai rendszere.
Ez volt dióhéjban a generatív nyelvészet bírálata.
11
Fejes László (nyest.hu)
2014. augusztus 8. 09:39
@Sultanus Constantinus: Ezt lényegében mindegyik nem tárgyasról elmondhatjuk... pontosabban elmondhatnánk, ha nem lennének olyan furcsa megkötések, hogy nem lehetnek állítmányok...
10
Sultanus Constantinus
2014. augusztus 8. 08:54
@JM: Az "éghető" nem jó példa, mert az már egy rögzült melléknév, nem pedig hatóigéből képzett melléknévi igenév (vö. *A fa éghet. -- ilyet nem mondanak, legalábbis abban az értelemben, amely az éghetőnek megfeleltethető lenne).
9
Fejes László (nyest.hu)
2014. augusztus 8. 08:35
@JM: Nekem ez is csak úgy jó, hogy „a fa éghető anyag”.
@Grant kapitány: Tulajdonképpen inkább arról lehet szó, hogy az a szabály,a mit a cikk leír, azt mutatja, hogy mikor működik mindenkinél problémátlanul. De lehetnek tárgyatlan igék is, melyek kibújnak a szabály alól. A cikk megmagyarázza, hogy az előfordulható miért rossz a nyelvhasználók jelenős részének (feltehetően túlnyomó többségének), de persze feltételezhetően annak, aki rátette a feliratot, legalábbis végletesen rossz nem volt.
Az „éli a várost” ugyan szintén nem grammatikus, de van olyan, hogy „valamit lakik”, és ebből lakható. Szerintem ennek analógiája erősen közrejátszhatott az olyanok kialakulásában, mint az „a város élhető”. Különös tekintettel arra, hogy igekötősen azért az él is számos esetben tárgyas. Szóval analógia, analógia, analógia.
És tudod, mi mellett szól mindez? Hogy a nyelveknek nincs logikájuk! :)
8
Grant kapitány
2014. augusztus 8. 06:18
@Fejes László (nyest.hu): "Vannak bizonyos nem ható igék, amelyekből van ható melléknévi igenév, de az valóban csak jelzőként fordul elő, állítmányként nem. Pl. a lehető legjobb eset, de *ez az eset is lehető."
Az "ez a helyzet is lehető" tényleg rossz. Van viszont "élhető" is, a "város élhető"-re 20 000 találatot ad a google.
Na de honnan tudjuk, hogy az "előfordulható" olyan, mint a "lehető"? Hiszen a felirat az üvegen épp azt bizonyítja, hogy nem olyan, hanem olyan (vagy legalábbis egyes használataiban lehet olyan), mint az "élhető".
www.google.hu/?gws_rd=ssl#q=%22a+v%C3%A1ros+%C3%A9lhet%C5%91%22
7
LAttilaD
2014. augusztus 8. 02:49
De a fa mégse analóg a többi példával:
a virág letéphető → a virágot le lehet tépni
az alma leszedhető → az almát le lehet szedni
a tégla elvihető → a téglát el lehet vinni
kristályosodás előfordulható → a kristályosodást elő lehet fordulni ← syntax error
a fa éghető → a fát lehet égni ← syntax error
A fát ugyanis nem lehet égni. A fa éghet, illetve a fát lehet égetni, de mindkettő más.
6
JM
2014. augusztus 7. 23:02
A fa éghető. Itt predikátum az éghető, pedig nem tárgyas ige.
5
Sultanus Constantinus
2014. augusztus 7. 21:14
Nekem most hirtelen a "szóba jöhető" jut eszembe, ami hasonló.
Szerintem ez az agrammatikusság (?) határesete. Számomra rendkívül magyartalanul hangzik, tehát nálam egyértelműen hibás, de szakszövegekben is egyre többször látom előfordulni.
4
Fejes László (nyest.hu)
2014. augusztus 7. 20:54
@Grant kapitány: @szigetva: @Grant kapitány:
Érdekes felvetés. Vannak bizonyos nem ható igék, amelyekből van ható melléknévi igenév, de az valóban csak jelzőként fordul elő, állítmányként nem. Pl. a lehető legjobb eset, de *ez az eset is lehető.
3
Grant kapitány
2014. augusztus 7. 20:23
@szigetva: "Csak az első oldalt néztem, ott mindenhol attribútum az "előfordulható", az üvegen meg predikátum"
Na és miért jó attribútumként? A cikk érve az, hogy a virágot le lehet szedni, a kristályosodást viszont nem lehet "előfordulni". De emiatt attribútumként ugyanolyan rossznak kéne lennie az "előfordulható"-nak, mint predikátumként.
2
szigetva
2014. augusztus 7. 19:58
@Grant kapitány: Csak az első oldalt néztem, ott mindenhol attribútum az "előfordulható", az üvegen meg predikátum.
1
Grant kapitány
2014. augusztus 7. 19:38
