Országos szinten a maturandusok több mint fele megbukott, az oktatási minisztérium szerint a rendszerváltás óta most volt a leggyengébb eredmény. Az érettségire jelentkező diákoknak mindössze 44,47 százaléka vizsgázott sikerrel. Több olyan oktatási intézmény is volt, amelyben egyetlen diák sem ment át.

A romániai sajtóban napok óta látnak napvilágot a felelősöket firtató cikkek. Egyes vélemények szerint a lesújtó eredmény egyik fő oka, hogy a román oktatási minisztérium az idén drákói szigort alkalmazva szervezte meg az érettségit. Nulla toleranciát hirdettek a csalók, a puskázók számára, és számos iskolában kamerákat helyeztek el a vizsgatermekben. Az idén több mint hatszáz, csaláson tetten ért diákot zártak ki a vizsgáról, kétszer többet, mint tavaly. Egyes tanárok szerint a tételek túl nehezek voltak.

Ez utóbbit sokan annak tulajdonítják, hogy az elmúlt húsz évben szinte valamennyi miniszter futószalagon hajtotta végre saját reformját. Legutóbb tavaly fogadta el a parlament az új oktatási törvényt, amely januártól lépett életbe. Kommentátorok felhívták a figyelmet arra is, hogy a diákok nagy része lényegében „idomult” ahhoz az elterjedt szemlélethez, miszerint eddig könnyen lehetett érettségi bizonyítványt vagy diplomát szerezni, minden „csak” kapcsolat és pénz kérdése volt.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Daniel Funeriu oktatási miniszter részben erre is utalt, amikor a napokban úgy fogalmazott: a mostani érettségi eredmények hűen tükrözik a román közoktatás és a társadalom mai állapotát.
A bukaresti Új Magyar Szó szerdai számában úgy véli: az erőpróbán „könnyűnek találtatott” 118 ezer fiatal jelentős része feltehetően rendkívül nehezen helyezkedik majd el a hivatalos munkaerőpiacon, ahol az állások elfoglalásához többnyire vagy felsőfokú végzettséget, vagy valamilyen szakosítást követelnek meg. Szakértőket idézve a lap azt írja: az érettségi nélkül maradók „ágyútöltelékként” szolgálnak majd a fekete gazdaság számára. Kiszolgáltatott helyzetükkel várhatóan főleg a fafeldolgozás terén, a textiliparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban élnek majd vissza.

A kudarcos érettségi nyomán kialakult helyzetben növekedhet az alacsony szintű hozzáadott értéket képviselő termékek részaránya a gazdaság egészében. Több tízezerrel növekszik majd azoknak száma, akiknek az állam munkanélküli segélyt kényszerül fizetni – vélik a szakemberek.

E lap szerint Romániában most húszezerrel több állami egyetemi hely van, mint ahány tizenkettedikesnek sikerült az idei érettségi vizsgája, ezért az egyetemek „akut diákhiánnyal” küzdhetnek a következő tanévben. A felsőoktatási intézmények úgy próbálják a helyeket betölteni, hogy ősszel újabb felvételit hirdetnek a pótérettségi után.

A Ziarul Financiar egyik felmérése szerint hozzávetőlegesen egymilliárd eurós veszteséget jelent az ország számára a mintegy száztízezer elbukott érettségiző. Ennyit tesznek ki ugyanis az oktatáshoz kötődő költségek, köztük például a beiskolázási díjak, a fizetések utáni adók, az egyetemistákhoz kapcsolható fogyasztási bevételek. Az állam az elmúlt négy évben mintegy 480 millió eurót költött az idei érettségizők oktatására és a vizsga megszervezésére, így a 44,47 százalékos sikerarány további 240 millió eurós veszteséget jelent.