-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Megvédi a magyar kormány a zsidó kisebbséget – nyilatkozta a miniszterelnök. De mi az a zsidó kisebbség? Azonos-e a magyar zsidósággal?
A magyar kormány „garantálja, hogy ebben az országban minden kisebbség biztonságban élhet. Meg fogjuk őket védeni, ideértve a Magyarországon élő zsidó kisebbséget is” – ezeket a megnyugtató szavakat Orbán Viktor miniszterelnök mondta április 10-én, parlamenti felszólalásában.
De vajon kisebbség-e a magyar zsidóság? Egyáltalán: mit értünk a kisebbség szó alatt?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A Wikipédia szócikke kétféle kisebbséget különböztet meg: a nemzeti és az etnikai kisebbséget. A wiki szerint a nemzeti kisebbség tagjai nem a többségi, hanem egy másik nemzettel azonosulnak, méghozzá olyannal, aminek már van saját állama vagy legalábbis egy ilyen létrehozására törekszik. Az etnikai kisebbség a szócikk szerint ezzel szemben egy olyan kisebbségben élő népcsoport, ami nem határozható meg a „modern nemzet fogalmával”, „de amelynek tagjai a többségétől jelentősen eltérő közös kulturális identitással bírnak. Vagy éppen nemzeteken átnyúló identitást mutatnak (például a több különböző anyanyelvvel rendelkező romák vagy a zsidók).”
A fenti definíció sántikál egy kicsit. A „romák” valóban egyetlen közös identitással bírnának? Annak ellenére is, hogy kulturálisan és nyelvileg is számos teljesen eltérő csoportot alkotnak? Ha az etnikai kisebbség egyik jellemzője, hogy nem rendelkezik saját állammal, avagy nem törekszik ilyen létrehozására, mit kezdjünk Izraellel – talán nem számít államnak?
Az Eőry Vilma által főszerkesztett Értelmező szótár+ mindjárt két jelentést is ad. Az első jelentés szerint a kisebbség „embereknek egy másiknál kisebb létszámú csoportja”. Ez elsőre egy tetszetős meghatározás, hiszen igen egyértelmű. Természetesen ez esetben a szemüvegesek is kisebbségnek számítanak, mint ahogyan a szőke hajúak vagy a pattanásosak is. A szerkesztők valószínűleg ezért toldottak be egy második definíciót is: „Az állam nemzeti jellegét meghatározó néphez képest kisebb számarányú népcsoport”. Hát persze – gondolhatnánk. A szemüvegesek, a szőke hajúak és a pattanásosak mind tartozhatnak az állam nemzeti jellegét meghatározó néphez. Most már csak az a kérdés, hogyan írhatjuk le az állam nemzeti jellegét, és hogy kik tartoznak még az azt meghatározó néphez? Például a romák és a zsidók? Illetve – ugyan némileg szubjektívabb síkon – felmerül a kérdés, hogy Radnóti, a Száztagú Cigányzenekar, a Rajkó mennyire járultak hozzá az állam nemzeti jellegét meghatározó nép karakteréhez?
Látva a definíció problémáit, az egyébként értelemszerűen kínálkozó politikafilozófiai fejtegetéseket most inkább félretennénk és megvizsgálnánk, mit szólnak erről a kérdésről magyarországi zsidóság meghatározó képviselői.
Egy ideje zajlik a vita a Zsidó Kisebbség Népi Kezdeményezéssel kapcsolatban. Ennek szervezői hét éve próbálják elérni, a zsidóságot nyilvánítsa a parlament nemzeti kisebbséggé. Egyértelmű tehát, hogy a zsidóságon belül van olyan törekvés, amely szerint kívánatos lenne a nemzeti kisebbségi státusz megszerzése. Sokan ugyanakkor nem értenek egyet ezzel az elképzeléssel.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség elnöke és Oberlander Báruch, a Közép-kelet Európai Rabbik Tanácsa elnöke közös levélben fogalmazták meg álláspontjukat a kérdésben. „A zsidó nép, vallás, nemzet és származás speciális keveréke” – írják egyebek mellett. Véleményük szerint a különböző nyelvű, eltérő kulturális közegekben élő zsidók megmaradását a vallás biztosította, ez képezte identitásuk alapját. A kezdeményezést óvatosan azzal bírálják, hogy az az „identitását a nem-vallásosságban definiálja”, ezért fenntartásaik vannak ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor elismerik, nagyon sokféle a magyar zsidóság, és hogy a legtöbb magyarországi zsidó nem definiálja magát zsidó vallásúnak, sem pedig zsidó nemzetiségűnek.
Tehát akkor kisebbség, vagy sem a magyar zsidóság? Láthatjuk, a kérdés koránt sem egyszerű, s az is felrémlik, hogy talán nem is létezik rá egyértelmű, világos válasz.
Mit jelenthetünk hát ki konkrétan? Talán annyit, hogy amikor a miniszterelnök „zsidó kisebbségről” beszél, nem beszél a teljes magyar zsidóságról – legalábbis arról a részéről biztosan nem, amelyik – vallási vagy politikai okból – nem tartja magát egy ilyen kisebbséghez tartozónak. Ugyanakkor nem kizárt, hogy éppen a probléma árnyaltsága miatt szerette volna külön is kiemelni beszédében a zsidóságot – még ha az ebben a formában kissé furán is hatott.