Az elemzők által közölt kutatásokból az derül ki, hogy a kutatás-fejlesztésbe és oktatásba fektetett nagy összegek eredményeként a kínai tudomány az utóbbi években látványos eredményeket produkált, amit a nemzetközileg elismert tudományos folyóiratokban közölt publikációk száma igazol. Jellemző adatként jegyzik meg azt is, hogy 2006-ben közel másfél millióan végeztek a különböző kínai egyetemeken tudományos és mérnöki szakokon.

A Tudás, hálózatok és nemzetek: globális tudományos együttműködés a 21 században címet viselő dokumentumból kiderül, hogy az Egyesült Államok 1996-ban 292 513 tanulmányt publikált, ami több mint tízszerese volt a kínaiakénak (25 474). Az amerikai tanulmányok, szakcikkek száma 2008-ra 316 317-re nőtt, az ázsiai ország viszont ez idő alatt több mint meghétszerezte és 180 080-ra növelte publikációinak számát.

Az első helyen továbbra is az Egyesült Államok áll, de részesedése a szerzők között – az 1993-2003-as és a 2004-2008-as időszakot összehasonlítva – a korábbi 26 százalékról 21 százalékra esett vissza. Ugyanebben az időszakban Kína 4,4 százalékról 10,2 százalékra növelte részesedését, amivel a hatodik helyről a második helyre ugrott. Ez azt jelenti, hogy míg a korábbi évtizedben  kevesebb mint minden huszadik tudományos cikk volt köthető Kínához, addig az utóbb vizsgált négy éves időszakban már minden tízből több mint egy kínai.

Nagy-Britannia teljesítménye stabil, jelenleg a harmadik helyet foglalja el.

Korábbi előrejelzések körülbelül 2020-ra tették Kína elsőségét, de a Royal Society mostani tanulmányában úgy véli, hogy ez már 2013-ban bekövetkezhet. Jóslatát az Elsevier tudományos kiadó és vezető tudományos információszolgáltató által rendelkezésére bocsátott adatokra alapozza.

Kína 1999 óta évi 20 százalékkal többet költ kutatásra és fejlesztésre. Mára ez az összeg elérte az évi 100 milliárd dollárt. 1997-ben az éves bruttó hazai termék (GDP) 1,44 százalékát fordították erre a célra, 2020-ra 2,5 százalékát tervezik kutatásra, fejlesztésre elkülöníteni.

A tanulmány kitér arra is, hogy bár Kína a tudományos publikációk „hivatkozásaiban” is előrelépést mutat, de a „minőséget kifejező idézetek számát tekintve” még elmarad a befektetések és publikációk terén teljesített arányoktól. E téren az Egyesült Államok az első és Nagy-Britannia a második.

Az „abszolút eredmények” eléréséhez a feltörekvő államoknak még időre van szükségük – állapítja meg a Royal Society.