-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A kétmilliárd éves afrikai atomreaktor az ufóhívők kedvence. Ki hozta létre? Miért tette? Honnan vette a fűtőelemeket? Titkosak voltak-e a szerződések? Ezernyi kérdés, meg egy válasz.
Pedig nem titkolják – hiszen magunk is ezerszer olvastunk már róla, de az IFLScience most megint bedobta az ufóhívők kedvenc történetét az afrikai atomreaktorról.

(Forrás: MVM Paks II. Zrt.)
A kétmilliárd éves reaktor ugyanis természetes képződmény. 1971-ben fedezte fel egy francia uránkutató csapat Gabon Oklo régiójában. A maghasadás szerencsés véletlenek folytán indulhatott be a föld mélyén: olyan teljesen valószínűtlen egybeesésekre volt szükség hozzá, mint a 235-ös uránizotóp jelenléte pont a megfelelő mennyiségben, egy kósza neutronforrás, amit maga az urán-235 bomlása állított elő, aminek köszönhetően urán-236 állt elő, ami annyira instabil, hogy rögtön több különböző fajta atommá alakul, az átalakulás során újabb neutronokat produkálva, így előállítva a láncreakciót.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ráadásul kellő mennyiségben állt rendelkezésre víz is ezekben a rétegekben, ami a reakciót szabályozó közegként – elpárologva majd megint lecsapódva – szabályozta a folyamatot, hogy ennek köszönhetően több százezer éven keresztül pöfögtesse üzemanyagát vígan a természetes, földalatti reaktor.
Gabon azonban – sajnos – nem gazdagodik meg a földalatti reaktorral termelt áramból – és nem csak azért, mert elég macerás lenne kitalálni, hogyan termelhetünk egy ilyen képződménnyel áramot. A láncreakciót szolgáltató feltételek ugyanis már több milliárd éve megszűntek – a kutatók csak nyomait fedezték fel. Egyebek mellett az tűnt fel nekik, hogy az urán-235-öt tartalmazó érc, ami normális esetben 0,72%-ban tartalmazza az értékes izotópot, itt csak 0,717%-ot tartalmazott – ez volt a hetvenes évek izgalmas tudományos feladványa, a hiányzó urán rejtélye.