-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Eltérő módon viszonyul a kárpátaljai magyarság két meghatározó érdekvédelmi szervezete az ukrán parlament elé terjesztett új nyelvtörvény tervezetéhez, amely elsősorban az orosz nyelv ukrajnai helyzetének a javítására irányul, de meghatározó lehet a kisebbségek nyelvhasználatát illetően is.
Az ukrán parlamentben szeptember elején bejegyzett új ukrajnai nyelvtörvény tervezetéről Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap csütörtökön megjelent számának nyilatkozva elmondta, hogy mivel a tervezetet a kormánykoalíció parlamenti frakcióvezetői terjesztették elő, nem esélytelen az elfogadása. Hozzátette, hogy jelenleg ugyan több mint egy tucat nyelvtörvény-tervezet van bejegyezve a kijevi parlamentben, de a mostani változatot a kormányzó Régiók Pártja (PR) dolgozta ki még az évtized elején, s ezt az ukrajnai magyar–orosz–román szervezetek hármas szövetsége – magyar részről az UMDSZ – fejlesztette tovább az utóbbi hónapokban. Szerinte a tervezet gyakorlatilag megfelel azoknak a vállalásoknak, amelyeket Viktor Janukovics államfő, még elnökjelöltként, a hármas szövetséggel – közte a kárpátaljai magyar szervezetettel – kötött választási megállapodásban tett.
Tóth úgy véli, hogy a honatyák többsége támogatni fogja a törvény elfogadását, ami nagy jelentőséggel bír Ukrajna számára, mivel a tervezet lényegében a hivatalos egynyelvűségről vagy kétnyelvűségről szól. Szerinte Ukrajna történelmileg kialakult kétnyelvűségének a törvénybe foglalása demokratikusnak tekinthető, de ezt az ukrán nacionalisták erősen vitatják. Így igazából a vitát – folytatja – nem a kisebbségi nyelvekhez való viszonyulás váltja ki, hanem az orosz–ukrán kétnyelvűség esetleges bevezetése. Mint kifejti, Ukrajna nyugati részét leszámítva, még ma is az orosz nyelv a domináns, ezért nem alaptalan az ukrán nemzeti tábor képviselőinek a tervezettel szemben megfogalmazott számos érve. Szerinte a kérdés nem élesedett volna ki ennyire, ha az 1990-es évek második felétől nem indul el egy nagyon erőszakos, a nem ukrán anyanyelvűek részéről természetes ellenállást kiváltó ukránosítási folyamat. Példaként említi a kárpátaljai magyarság szervezeteinek a küzdelmét, amelyet az utóbbi években folytattak az oktatási és egyéb szférák teljes ukránosítása ellen.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) hetilapja, a Beregszászon kiadott Kárpátalja csütörtökön megjelent száma „propagandaízűnek” nevezi az ukrajnai nyelvhasználatot szabályozni hivatott új törvény tervezetét. Mint írja, néhány héttel a helyhatósági választások előtt sokan csak propagandafogást látnak a tervezet benyújtásában.
Elemzők véleményére utalva a lap megjegyzi, hogy a törvénytervezet az utóbbi évek legliberálisabb, a kisebbségi nyelvek tekintetében a legmegengedőbb dokumentuma, de előterjesztésének az időzítése egyértelműen jelzi, hogy a kormánypártok a választási propaganda részévé igyekeznek tenni a nyelvkérdést, ami hosszabb távon igen hátrányosan érintheti a kisebb nyelvek, köztük a magyar helyzetét is.
A hetilap szerzője úgy véli, hogy amennyiben a kormánypártok valóban tenni szerettek volna a nemzetiségi nyelvek ukrajnai helyzetének javítása érdekében, a választási törvény többedszeri átalakítása során elrendelik, hogy a szavazólapokat a kisebbségek nyelvén is kinyomtassák. „Önmagáért beszél, hogy erre nem került sor” – zárul a Kárpátalja cikke.