Mivel a pedagóguskar összetett szó (lásd. még bányászbrigád, rendőrsorfal, tűzoltózenekar stb.), a Magyar Pedagógus Kar elnevezés nem felel meg az érvényben levő helyesírási szabályoknak.

Szeptember 1-jén minden, állami, önkormányzati köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott a Magyar Pedagógus Kar tagjává válik – többek között ezt tartalmazza az az oktatási saláta-törvénymódosítás, amelyet az emberi erőforrások minisztere nyújtott be az Országgyűlésnek. A parlament honlapján közzétett, 34 paragrafusból álló javaslat módosítaná az illetékekről, a közalkalmazottak jogállásáról, a Magyar Tudományos Akadémiáról, a személyi jövedelemadóról, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról, a nemzeti köznevelési törvényről és a nemzeti felsőoktatási szóló törvények rendelkezéseit.

A módosítás szerint a Magyar Pedagógus Kar az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete, és összesen 16 szakmai tagozatot működtet. A javaslat alapján 2014. április 30-ig a kar országos küldöttgyűlése alakuló ülést tart, amelynek összehívásáról az oktatásért felelős miniszter gondoskodik.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A kar tagja az a pedagógus, aki a meghatározott köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott. A testület véleményezési jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során, a feladat- és hatáskörét érintő kérdésekben az adott kérdésben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és javaslatot tehet. Megalkotja a Pedagógus Etikai Kódexet, és a törvényben, valamint az alapszabályban és az etikai kódexben foglaltak szerint tagjával szemben etikai eljárást folytathat. A kar szakmai érdek-képviseleti tevékenysége során a reprezentatív szakszervezetekkel együttműködik, és tiszteletben tartja a szakszervezeteknek a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény által biztosított jogait. A kar stratégiai partneri megállapodást köthet más fenntartó intézményeiben dolgozó pedagógusok hasonló feladatokat ellátó szervezeteivel, a feladatait országos szervei, továbbá a megyékben és a fővárosban működő területi szervein keresztül látja el.

A tervezett módosítások érintik a nemzeti felsőoktatási törvényt, és a rektori jogköröket is. Eszerint rektori megbízást az kaphat, aki felsőoktatási intézményben szerzett vezetési, szervezési ismeretekkel, gyakorlattal és legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert, – középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex – vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik, továbbá a felsőoktatási intézménnyel teljes munkaidőre szóló munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek.A rektori megbízáshoz egyetem esetén egyetemi tanári, főiskola esetén egyetemi tanári, főiskolai tanári, egyetemi docensi, tudományos tanácsadói vagy kutatóprofesszori munkakörben történő alkalmazás szükséges.

A rektor a nemzeti felsőoktatási törvényben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más, magasabb vezető vagy vezető beosztású alkalmazottjára ruházhatja. A javaslat szerint a rektor, mint egyszemélyi felelős vezető esetében feladatai indokolják, hogy nem bármely területen, hanem felsőoktatási intézményben szerzett vezetési gyakorlat legyen a megbízás egyik feltétele. Az új feltételeket első alkalommal a 2013. szeptember 1-jét követően kiírt pályázatok során kellene alkalmazni. A módosítás kitér arra az esetre is, ha a felsőoktatási intézményben nincsenek meg teljes körűen a személyi, szervezeti feltételek. Ekkor megállapodhat az egyetem, főiskola másik felsőoktatási intézménnyel közös képzésre és közös oklevél kiadására.

A képzés abban a felsőoktatási intézményben hirdethető meg, illetve az oklevelet az az intézmény adja ki, amelyik intézmény kezdeményezte és megszerezte a szakindítási engedélyt. Közismereti tanárképzésben két tanári szakképzettséggel szerezhető oklevél. A csak hitéleti képzést folytató egyházi felsőoktatási intézményekben folyó hittanár-nevelőtanár szakpár képzése nem hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézménnyel közös képzés formájában szervezhető meg, úgy hogy egyik szakon nem hitéleti tanárszak, másik szakon hittanár-nevelőtanár szakot szerveznek.

A módosítás lehetőséget teremt arra is, hogy megfelelő feltételek fennállása esetén az első okiratkiadást követő további dokumentum kiadás is ingyenes legyen. A felsőoktatási intézmény által a képzés eredményes befejezéséről kiállított oklevél kiegészülne a képzési és kimeneti követelmény időtartamával. Mindez a Magyarországon megszerzett oklevél által tanúsított végzettség és szakképzettség külföldi elismerése során könnyítené meg a hazai képzés egyenértékűségének a megállapítását. A változtatások között az is szerepel, hogy a Magyarország területén kívül folytatott székhelyen kívüli képzéseket is az Oktatási Hivatal veszi nyilvántartásba.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)