Szerintem nem biztos, hogy feltétlenül a Bibliából kell kiindulni : régen gyakoriak voltak a háborúk,fegyveres összetűzések,járványok ,a halál sokkal közelibb, megszokottabb jelenség volt , mint most. Az emberek - főleg a nemesek - a saját becsületüket mindennél többre tartották, a becsületük megvédése érdekében attól sem riadtak vissza , hogy erőszakot alkalmazzanak, gondoljunk csak a párbajokra ( amik sokszor végződtek halállal ). Az ókorban és a középkorban az istenek ( pl. Szókratész esete, zsidóknál megkövezés , katolikus inkvizíció ) és a királyok nyilvános sértegetését is sokszor halállal büntették .Sőt, ha úgy vesszük az egyes országokban most is létező halálbüntetés intézménye is a társadalom becsülete ellen elkövetett bűn valamiféle bosszúja. Lehetséges, hogy a becsületsértés és a szégyen nem megbosszulása, elégtétel nélkül hagyása nagyobb szégyen volt, mint a gyilkolás.

Ráadásul a hétköznapi megélhetéshez is leöljük a haszonállatokat vagy vadászunk rájuk, ezért az ölés fogalmához talán mégse kapcsolódik mindig negatív kontextus , mégha nagyobb bűn is, mint átverni valakit.

"Márpedig a Biblia szövege számtalanszor egyenesen utal az ölésre és gyilkolásra, míg sem valakinek a becsapását, sem a valakivel való kibabrálást egyenesen nem nevezi meg."

Azért furcsa lenne, ha pont a Bibliában, ami gyakorlatilag tele van azzal, hogy mit NEM szabad csinálni (a vérfertőzéstől a tömeggyilkosságig) nem csapnának be senkit. Nekem úgy rémlik, hogy a régi választékos kifejezés erre a "megcsal" volt, de ez már annyira leszűkült a "megcsalja a párját" értelemre, hogy az eredeti, tág értelmében nem használjuk. Erre találni is példát.

»Méltán nevezték el Jákobnak, mert íme, másodízben csalt meg engem: a múltkor elvette elsőszülöttségemet, most meg másodszor: alattomban ellopta áldásomat!« (1.Móz. 27)

A kibabrálásra viszont tényleg nem találtam...

@Sultanus Constantinus: A stílussemlegességet én úgy értettem, hogy bármelyik regiszterbeli szövegben előfordulhat a szó anélkül hogy "kilógna" onnan. Pl olyat nemigen mondanak hogy "Majdnem sikerült full padlógázzal belezúzni egy rendőr szolgálati gépjárműbe, alig volt cink", ide a rendőrautó/rendőrkocsi vagy valamelyik szleng szinonímája illik. Viszont hivatalos szövegekben meg az ezeket nem használják, hanem leginkább a szolgálati gépjárműt. A járőrkocsival mondjuk mondasz valamit, csak az meg nem igazán elterjedt -- de ha mindenáron be akarnánk vezetni egy stílussemleges szót erre, akkor az jó jelölt lenne.

Amúgy azzal egyetértek, hogy a "kitol" igazából elég jól elfér az irodalmi nyelvben :)

@Galván Tivadar: 7

"..a Magyar fogalomvilágból pl. a fair play hiányzik."

Szerintem nem hiányzik. ==>"Becsületesség/ tisztesség"

Gondolom nem a szó szerinti fordítás a fontos, hanem a tartalom..

A "Jól kibabrál valakivel" szerintem elég finom kifejezés és talán irodalmivá is válhat.. :)

@aphelion: Én ezt leginkább akkor tapasztalom, amikor le akarok írni valamit, amit csak beszédben hallottam addig, és fogalmam sincs, hogy kell leírni. :)

@aphelion: Szerintem egyébként a "kitol"-lal sem lenne semmi probléma az irodalmi nyelvben, én ezt eléggé "stílussemlegesnek" érzem. Esetleg még a "bolondot csinál belőle" lehetne jobb, de az meg talán túl hosszú.

Viszont én nem látom úgy, hogy a "rendőautó"-ra ne lenne stílussemletges kifejezés, sőt mondok többet is: "rendőrségi személygépkocsi", "rendőr szolgálati gépjármű", "rendőr járőrkocsi".

A "hímvessző" pedig pont, hogy stílussemleges, ennél sztenderdebb kifjezés szerintem nincs is rá.

Amúgy a kérdező talán arra gondolhatott, hogy "mivel lehet magyarázni, hogy ilyen alapvető fogalomra nincs [_stílussemleges_] magyar szó?" Szóval olyan szó, amit *bármelyik* regiszterben lehet használni, így a választékos irodalmi stílusban is. De erre sem ez az egyetlen példa (meg ugye kérdés mi számít alapvetőnek) -- pl arra sincs stílussemleges magyar szó hogy "rendőrautó", meg arra se hogy "hímvessző".

Hát azért ezek pont hogy nem szlenges hangzásúak, inkább olyanok amiket az anyuka mond a kisgyerekének mikor el akarja kerülni pl a "kicseszik" szót (ami talán a legáltalánosabban használt változat, de persze attól még kollokviális). Amúgy egyáltalán nem ritka jelenség, hogy valamelyik regiszterben van egy kifejezés olyasmire, amire más regiszterben nincs.

@Fejes László (nyest.hu): Épp a napokban vettem elő Herman József Vulgáris latin c. könyvét egy leendő cikkemhez, már régen néztem bele, de addig fel sem tűnt, hogy az is Tinta Könyvkiadó. :) A szerző viszont nemzetközi hírű, a romanisztika egyik alapműve a könyv.

@hhgygy: Hát, a Tinta szótárai már csak ilyenek... ;)

A sok megfelelő stílusértéke persze nem azonos. Ezek között találhatunk emelkedettebb és szlengesebb formákat is.

A legjobb jelölt az irodalmi regiszterbe a kibabrál. Ezt élőbeszédben nemigen használjuk, írásban annál inkább.

@Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó, tulajdonos, igazgató: 9. sportban a repülő labdát annak röppályájának ívével párhuzamosan kinyújtott ujjával középtájon érint :)

Emlékszem az irodalmi (választékos, hehe) érettségimre. Azt találtam mondani, hogy Petőfit folyton piszkálta az apja, hogy keressen rendes foglalkozást. Erre a tanárnőm: „- Igen, úgy is lehet mondani. :)"

@hhgygy: És továbbá nekem az "átver", "átdob a palánkon" is valami mást jelent. Kiszúrni valakivel úgy is lehet, hogy semmi megtévesztés vagy csalás nincs az egészben, ami pedig az átverésnek alapfeltétele.

Pl. ha én mondjuk valakinek az egyetlen tollát eltöröm a szeme láttára egy vizsga előtti percben, akkor kiszúrok vele, de nem verem át.

@hhgygy: @hhgygy: És valóban; a szótárban is benne van: (wordreference.com): Schadenfreude = schadenfreude.

Hasonlóképpen a Magyar fogalomvilágból pl. a fair play hiányzik.