-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Jelnyelv-szakot indított egy egyetem Indiában azzal a céllal, hogy kinevelje a jövő jelnyelv-tanárait és jelnyelven kommunikáló értelmiségi rétegét.
Képzeljenek el egy egyetemi kurzuson 30 embert – tanárokat, diákokat vegyesen –, akik között egyetlen hangos szó sem esik, mégis intenzív kommunikáció zajlik. A külső szemlélő számára valahogy így festhet az a BA szintű jelnyelv-szak, amit idén indított a kalkuttai Indira Gandhi Egyetem.
Becslések szerint Indiában a hallássérült gyerekeknek csupán 5 százaléka jár iskolába. Léteznek ugyan hallássérültek számára tervezett speciális intézmények, ezek azonban komoly hiányosságokkal küzdenek mind a képzett munkaerő, mind a technikai felszereltség terén.
„A programunk célja, hogy jelnyelvi oktatókat és más értelmiségieket képezzünk, mert nagy szükség van rájuk, mégis kevesen vannak” – mondja az egyetem alrektora a Calcutta News-nak. Az új képzés a remények szerint segít majd anyagi és szociális vonatkozásban is jobb életet teremteni a hallássérültek számára.
„Miután végzek, filmrendező szeretnék lenni, hogy olyan emberekről forgathassak, akik beszédhibával és halláskárosodással élnek” – avat be terveibe az újonnan indult csoport egyik tagja, egy húszéves diáklány. „Az én álmom pedig, hogy a hároméves képzés után a mesterszakot is elvégezzem, aztán a PhD-t is, és utána jelnyelvet taníthassak egy iskolában, hogy javíthassak a hallássérültek helyzetén” – fogalmaz egy másik elhivatott egyetemista.