A professzor emlékeztetett arra, hogy a város felsőoktatásának gyökerei a XVI. századig nyúlnak vissza: 1538-ban alapították a Debreceni Református Kollégiumot, amely hosszú évszázadokon át játszott jelentős szerepet a magyar oktatás és kultúra fejlesztésében. Ugyanezt a dátumot őrzi a Debreceni Egyetem szimbóluma a gerundium is, utalva az elődökre, a hagyományokra.

1912-ben gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszterségének idejében a XXXVI. törvénycikk elfogadásával két egyetem felállítását mondta ki az országgyűlés, az egyiket Pozsony, a másikat Debrecen székhellyel, ahol öt karral (Református Hittudományi Kar, Jog- és Államtudományi Kar, Orvostudományi Kar, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar, valamint Mennyiség- és Természettudományi Kar) megalakult a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az alapítás évében azonban csupán három karon kezdődött meg az oktatás. Az új felsőfokú intézmény hallgatóit kezdetben a Református Kollégium falai között fogadta, amely hamar szűkösnek bizonyult. Debrecen városa a Nagyerdőn hatalmas területet ajándékozott az egyetemnek, így 1918-ban IV. Károly király felavathatta az újonnan alapított Orvostudományi Kar központi épületét. Matematikai és természettudományi tárgyakat az 1923/24-es tanévtől kezdtek tanítani a bölcsészkaron belül. Az önálló Természettudományi Kar létrehozására azonban 1949-ig kellett várni – ismertette a kezdeteket a rektor.

Az intézmény 1921-ben vette fel gróf Tisza István, az 1918. október 31-én mártírhalált halt államférfi, volt miniszterelnök, a Református Kollégium egykori diákjának nevét, így az egyetem elnevezése Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemre változott.

A húszas években kezdték építeni és 1932-ben avatták fel az egyetem központi épületét, amely a Parlament és a Budavári Palota építése után az ország harmadik legnagyobb beruházása volt. Az építkezés mintegy négy esztendeig tartott, de a terveknek így is csupán egyharmadát sikerült megvalósítani.

A II. világháborút követően, 1949-ben politikai okokból megkezdődött az időközben ötkarúvá fejlődött egyetem szétdarabolása. A Jogi Kar működését még ugyanebben az évben ideiglenesen felfüggesztették, 1950-ben a Teológiai Kar – egyházi fenntartással – a kollégiumba került, az orvosképzést önállósítva pedig 1951-ben létrehozták a Debreceni Orvostudományi Egyetemet.

Az 1980-as években kezdődtek újra egyeztetések a széttagolt debreceni felsőoktatás újraegyesítéséről. Az események azonban csak 1996-tól gyorsultak föl, amikor egy törvénymódosítás kimondta, hogy 1998. december 31-ét követően egyetem csak abban az esetben működhet, ha több tudományterületen folytat megfelelő színvonalú képzést.

Végül 2000. január 1-jével létrejött az addigi Debreceni Agrártudományi Egyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Kossuth Lajos Tudományegyetem és a Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola integrálódásával hazánk egyik meghatározó felsőoktatási intézménye, a Debreceni Egyetem, amely öt egyetemi és három főiskolai karral kezdte meg működését.

Fábián István megjegyezte: mára az ország legrégibb, folyamatosan működő felsőoktatási intézménye Magyarország vezető kutatóegyetemei közé tartozik, amely 15 karával, 25 doktori iskolájával a legszélesebb haza képzési kínálatot nyújtja. Hallgatói és oktatói bekapcsolódnak a hazai és nemzetközi tudományos vérkeringésbe. A világszerte több mint száz egyetemmel létesített együttműködési szerződések, az Erasmus és más programok révén a diákok számtalan külföldi ösztöndíj között válogathatnak és az intézmény is egyre több külföldi hallgatót fogad. A tehetséggondozás jegyében a kiválóan tanuló, alkotó és sportoló hallgatók külön ösztöndíjban részesülhetnek.

Balogh Judit egyetemi főtitkár bejelentette, hogy a megemlékezés sorozat február 3-án ünnepi szenátusi üléssel kezdődik, amelyre közjogi méltóságokat is várnak. Ezen a napon adják át az aula II. világháborúban megsemmisült, és hosszú munkával helyreállított ólomüveg-ablakait.

Lesz egyetemtörténeti kiállítás, centenáriumi díszelőadás az Csokonai Színházban, határon túli magyar egyetemek fóruma, centenáriumi bál, ősszel pedig várhatóan Debrecenben tartja soron következő ülését a Magyar Rektori Konferencia – sorolta Balogh Judit.