Az utóbbi néhány évben megszaporodtak az olyan tudományos-fantasztikus novellák, amelyeknek a cselekménye különböző írásrendszerekkel vagy magával az írással mint kulturális jelenséggel kapcsolatos. Hogyan írnak a földönkívüliek és hogyan semmi esetre sem, miért lehet hasznos az orvostudományban a csomóírás, és kikben keltenek a könyvek elsöprő rettegést? A most sorra kerülő elbeszélések ugyan magyarul még nem jelentek meg, de ingyenesen letölthetőek, így angolul tudó olvasóink akár rögtön el is olvashatják őket!

Inka csomóírás
(Forrás: Wikimedia Commons / Lyndsaruell / GNU-FDL)

Hajtogatás, csomózás

A kínai-amerikai novellista, civilben programozó és jogász Ken Liu már egy ideje ír elbeszéléseket, de pályája a közelmúltban ívelt fel látványosan. Habár még nincs vége az évnek, már most több novellája is rendre felbukkan az idei Hugo-díjjal kapcsolatos esélylatolgatásokban. Ezek közé az írások közé tartozik az idén januárban megjelent Tying Knots (’Csomókat kötni’), amit a Clarkesworld magazin weblapján hangoskönyv formában is meg lehet hallgatni.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az írásban egy amerikai utazó a gyógyszeripar megbízásából járja a világot, és olyan ősi gyógymódokat keres, amelyeket még nem fedezett fel magának a nyugati tudomány. A burmai hegyek között lel rá a (valóságban nem létező) nan népre és egyik vezetőjükre, Soe-bóra. Soe-bo a hagyományos nan csomóírás szakértője, és a helyiek által To-munak elnevezett utazó úgy gondolja, a bonyolult csomózási módszerrel talán meg lehet oldani a fehérjék hajtogatásának problémáját. A fehérjék az élő szervezetekben bonyolult formákat vesznek fel, a térszerkezetük megjóslása pedig számítástechnikai módszerekkel igen nehéz feladat. Talán Soe-bo segítségével bekövetkezhet a régen várt áttörés, hiszen az idős férfi egész életében zsinegeket csomózott, hogy megőrizze népe ősi feljegyzéseit... de mit kap érte cserébe?

Ken Liu. Az írás mellett mobilalkalmazásokat is fejleszt.
(Forrás: Ken Liu)

A novella igazi posztkolonialista elbeszélés, rámutat a harmadik világbeli emberek kizsákmányolására és a tudomány nem feltétlenül pozitív társadalmi szerepére úgy, hogy közben nem esik a tudományellenesség csapdájába sem – sőt meglepően valószerű marad. A történetet a végjegyzet szerint a Foldit játékprogram ihlette, ebben a résztvevőknek maguknak kell hajtogatniuk a fehérjéket, és az eredményeket a kutatók tudományos célokra használják fel. Idén – a novella megjelenése után! – a Foldit-játékosok egy régóta megoldatlan térszerkezeti problémát is megfejtettek: kiderítették, hogyan
épül fel egy főemlősöket fertőző, AIDS-et okozó vírus egyik fehérjéje.

Rémisztő könyvek

Ugyancsak a Clarkesworldben jelent meg An Owomoyela amerikai szerző Frozen Voice (’Megfagyott hang’) című elbeszélése. Owomoyelát a nyelvészeti alapképzés után szippantotta be a számítástechnika: sokáig webprogramozóként dolgozott, jelenleg alkalmazásfejlesztő, a nyelvészet pedig saját bevallása szerint a hobbija maradt.

Az emberiség a földönkívüli invázió után rabszolgasorban vegetál, a hosszúlábú, rovarszerű idegenek még saját kimondhatatlan nyelvüket is ráerőltetik az emberekre, és átnevezik őket – az elbeszélő, a Rhianna nevű fiatal lány például Ulrhegmk lesz.

Az idegenek állítólag ilyesféle rovarokra hasonlítanak.
(Forrás: Wikimedia Commons / Mehran Moghtadai /CC BY-SA 3.0)

Vigyázat, spoiler!

Ha nem akarja előre megtudni, mi a történet vége, ne olvasson tovább!

A novella főhősei a földönkívüliek által a könyvekre használt kifejezésből különös megállapításra jutnak. Eszerint a rovarszerű lények azért utasítják el az írást, mert tévesen arra következtettek, hogy a könyvek halott emberekből készülnek. Elvégre hogyan máshogy lehetséges, hogy már nem élő emberek mondanivalóját tartalmazzák?

A földönkívüliek emellett igyekeznek elpusztítani minden írásos feljegyzést, amit az emberiség történetének évezredei során előállított. Eleinte mindenki arra gondol, hogy ez egyszerű elnyomási technika, és a megszállók így szeretnék a földieket megfosztani kultúrájuk maradékaitól. De lehet, hogy egészen más áll a dolog hátterében, és az űrből érkezett lények csak jót akarnak...

An Owomoyela szintén a közelmúltban futott be.
(Forrás: (An Owomoyela))

Észrevehetetlen írás

A Németországban élő amerikai szerző, Ruth Nestvold szakmájának is köze van a nyelvhez: szakfordítóként dolgozik, korábban pedig a freiburgi egyetem angol tanszékén tanított. A Looking Through Lace (’Csipkén átnézve’) eredetileg az Asimov's Science Fiction hasábjain volt olvasható – ez a magazin ugyan ingyenesen nem hozzáférhető, de Nestvold saját weblapjára is feltöltötte a kisregényt, ahol szabadon elolvasható.

Nestvold interaktív irodalommal is foglalkozik.
(Forrás: Ruth Nestvold)

Toni Donato, a fiatal nyelvész egy emberek által betelepített, de az intergalaktikus civilizációtól függetlenül fejlődött és csak nemrégiben újrafelfedezett bolygóra utazik. Azért hívatták ennyire sürgősen, mert a kapcsolatfelvételi csoport komoly problémába ütközött: az egyik helyiek által beszélt nyelvet csak a nők használják, és nem állnak szóba a csoport férfi nyelvészével. Toni lelkiismeretesen készül a nagy feladatra, de a helyszínre érve azzal szembesül, hogy a tekintélyes, idősödő nyelvészprofesszor ott próbálja kizárni a munkából, ahol csak tudja.

Vigyázat, spoiler!

Ha nem akarja előre megtudni, mi a történet vége, ne olvasson tovább!

A helyiek horgolt és csomózott fonalakat használnak írás céljára, de mivel csak a nők írnak, a kapcsolatfelvételi csoport minden tagja azt gondolja, hogy a szövegek egyszerű dekoratív kézimunkák.

A professzor szerint a bolygó lakói primitívek és írástudatlanok. Toni minden tiltás ellenére megpróbál adatokat gyűjteni a nőktől, és egyre nagyobbak a kétségei... Az oldaldobozban eláruljuk a titok nyitját, de aki csak teheti, olvassa el az eredeti kisregényt! Folytatása is van, a Beyond the Waters of the World (A világ vizein túl), de az már inkább társadalmi, mint nyelvi kérdésekkel foglalkozik; igaz, a hamis barátok jelensége előkerül benne. A szerző részletezi, milyen társadalmi viszonyok következtében állhatott elő és maradhatott fenn egy csak nők által beszélt nyelv – hasonló jelenség a Földön egyébként nem ismert, habár női nyelvváltozatok léteznek, sőt Kínában egy női írás is született.

Sajnos magyar fordítása egyelőre egyik kisregénynek sincsen, de Nestvold egyik novellája, a Mars – Útikalauz turistáknak a Galaktika 216. számában olvasható (igaz, ez még egyelőre nincs fönn az interneten, csak angolul). Ennek a rövid és frappáns elbeszélésnek is van némi köze a nyelvhez és a kommunikációhoz: az egész történet egy jármű információs rendszere által adott válaszokból áll.

További olvasnivaló, letöltések

Tying Knots: teljes szöveg, hangoskönyv

Frozen Voice: teljes szöveg, hangoskönyv

Looking Through Lace: teljes szöveg (+ a folytatás!)

Foldit – ingyenes játékprogram (Windows, Linux, Mac)