-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy nőnek melle van vagy mellei vannak? Miért nem mondjuk: felhúzom a cipőket a lábaimra? S mi a helyes: iker vagy ikrek? Most akkor hogyan is működik az egyes és a többes szám a magyarban? A nyelvész válaszol.
O. Norbert nevű olvasónk kérdezi:
Gyakran felmerül bennem a kérdés, hogy amikor meglátok egy ikerpárt, akkor mi a helyes szó rájuk? Ikrek vagy iker, ikerpár? Helyes -e egy ikerpárra használni többes számként az ikrek-et?
Először is ismételjük meg együtt a nyelvész-közhelyet: A helyességet a nyelvhasználat határozza meg. Tehát figyeljük meg, hogyan használják a magyar emberek az iker, ikrek szavakat, és megtudjuk, mi a helyes használat. Amennyire én megfigyeltem, az a benyomásom alakult ki, hogy az ikrek két vagy több, egymással ikertestvéri viszonyban levő emberre használatos: Jóska és Mari ikrek. Ott voltak a Szabó-ikrek is. (Érdekes, hogy pl. háziállatokra nem használjuk ezt a szót, talán mert náluk sokkal általánosabb az ikerszülés, sőt, a többszörös ikerszülés.) Az iker szót így önmagában, egyes számban még talán sose hallottam, talán csak birtokosra utaló toldalékkal: az ő ikre `az ő ikertestvére'. Az ikerpár pedig teljesen természetesnek hangzik nekem, ha két ikertestvérre együtt utalunk. (Ha hármasikrekre kéne egy szóval utalnom, akkor is az ikrek alakot használnám.)
Norbert kérdésének van egy másik része is, általában a többes szám használatáról a magyarban:
Vagy például egy nőnek melle van vagy mellei vannak? Hisz, ha például felhúzom a cipőt a lábamra, akkor nem azt mondom, hogy felhúzom a cipőket a lábaimra. Nem cipőket megyek vásárolni (ha csak egy pár kell), hanem cipőt, stb.
Teljesen igaza van. A magyar nyelv egyik érdekes sajátossága, hogy
Szólásteszt: játsszon velünk!
Sürgősen szüksége lenne egy szólásra, amiben szerepel a „vécépapír” szó? Van-e egyáltalán ilyen? A Bárdosi Vilmos által főszerkesztett Magyar szólástár szerint igen. Így hangzik: „Akkorát ugrik, hogy a vécépapírt sem lehet kihúzni a lába alól”. A pálinka sokkal közelebb áll a magyar néplélekhez: „Meggyullad benne a pálinka” – mondják arra, aki sokat ivott. „Józsi pacallá ázik”. Ez vajon mit jelenthet? Nyerje meg játékunkban a Tinta Könyvkiadó kötetét, és megtudhatja!
azokra a dolgokra, amik általában két vagy több „példányban” fordulnak elő együtt, egyes számú köznevekkel szoktunk utalni, a többes szám használata ilyenkor furcsa vagy valami különleges dolgot fejez ki (pl., ahogy írja is, cipők `több pár vagy több különböző fajta cipő'). A páros testrészek (mell, láb) és a páros ruhadarabok (cipő, kesztyű) nagyon gyakori esetei ennek, de ugyanez az elv húzódhat meg amögött, hogy almát veszek (nem pedig almákat, akkor sem, ha egynél több szemet akarok venni). Sőt, talán ugyanez az elv áll amögött is, hogy régiesen embercsoportokra is egyes számú köznevekkel lehetett utalni: jön a török, vagy még ma is: jön az ellenség. Végül talán még az is összefüggésbe hozható ezzel, hogy az egynél több tagú csoportra utaló számnevek után egyes számban állnak a névszók (és ezt még különleges esetekben sem sértjük meg): három alma, négy mozi.