Nagy Dávid, a szervezet elnöke szerdán az MTI-nek azt mondta, hogy az új felsőoktatási törvény koncepciójában az önköltséges képzés és a hallgatói szerződés szerepeltetése nem alternatíva, és ez bújtatott tandíjnak tekinthető.

A koncepcióban az szerepel, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató a képzés megkezdése előtt szerződésben vállalná, hogy az állami támogatás fejében végzése után meghatározott időtartamon belül, meghatározott ideig Magyarországon dolgozik. Példaként 10 év alatt 7 évet, 20 év alatt 15 évet említik, s ennek nem teljesülése esetén a szerződés alapján az állami ösztöndíj formájában felvett és a képzés ellenértékeként a felsőoktatási intézménynek a képzésért befizetett összeget visszatéríteni köteles a diák. A HÖOK ezt nem tartja elfogadhatónak – jelezte a szervezet vezetője.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A HÖOK elnöke hozzátette: továbbra is készek arra, hogy a jelenlegi és jövőbeni magyar hallgatók érdekeit a lehető legnagyobb mértékben, bármilyen törvényes eszközzel érvényre juttassák. Arra a felvetésre, hogy ez jelenthet-e demonstrációt, ha a jelenlegi formájában fogadják el a javaslatot, azt mondta: a demonstráció törvényes eszköz, és nincs kizárva.

Rámutatott: értetlenül állnak az előtt, hogy a kormány a felsőoktatást, amely a nemzeti kultúra fennmaradásának egyik legfontosabb záloga, a szakmai vélemények és a fontosabb szereplők javaslatainak mellőzésével, érdemi párbeszéd nélkül kívánja reformok alá vonni.

A konkrét kifogások között említette még a hallgatók tanulmányi eredményei alapján tervezett átsorolást az államilag finanszírozott képzésből az önköltségesbe. Mint megjegyezte: a tervezetben 2,5-es tanulmányi átlag szerepel, és egyirányú lenne, visszaút nincs. Ma a mérnökképzésben részt vevő hallgatók 30-40 százalékának ilyen a tanulmányi eredménye. Ennek bevezetését tehát nem tartják elfogadhatónak, azt tartotta elképzelhetőnek, hogy szakonként állapítsanak meg tanulmányi eredményeket. Kitért még arra is, hogy a koncepcióból nem állapítható meg egyértelműen, hogy a tanulmányi ösztöndíjak megmaradnak-e, és a tervezett hallgatói szerződés a kettős állampolgárokról sem szól.

Nagy Dávid felidézte: bár februárban határozott ígéretet kaptak, hogy a törvény kidolgozásában az érintett felek érdemben részt vehetnek, a HÖOK-hoz az elmúlt hét csütörtökig semmilyen hivatalos megkeresés sem érkezett az oktatási kormányzat részéről. Az öt nappal ezelőtt megküldött tervezettel kapcsolatban, szinte időt sem hagyva a szakmailag megalapozott reakcióra, már kedden egyeztetésre került sor a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a felsőoktatás fontosabb szereplői között.

Elmondta: a találkozón az államtitkárárság részéről elhangzott, hogy a meghívottak észrevételei nem tartalmaznak érdemi javaslatokat, csupán a kormányzati törekvések kritikájából állnak. Ezzel szemben a HÖOK már 2010. decemberi közgyűlésén elfogadta a felsőoktatás koncepcióval kapcsolatos szakmai javaslatait, s minden hivatalosan megküldött anyagra érdemi válasszal reagált.

A keddi egyeztetésen is megosztották a legújabb anyaggal kapcsolatos javaslataikat és kérdéseiket, de ezekre valós magyarázatokat és válaszokat nem kaptak – mondta. Hozzátette: arról azonban tájékoztattak őket, hogy a törvénykezési eljárás a végső fázisába érkezett, érdemi változtatásokra már nincs lehetőség.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerdán azt közölte az MTI-vel, hogy Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár az új felsőoktatási törvénytervezethez kapcsolódó javaslatokat vár az egyetemek vezetőitől. A keddi megbeszélésén arra kérte a rektorokat, küldjék el javaslataikat, hogy azok figyelembevételével kodifikálják a törvényalkotók a tervezet szövegét.

Az MTI értesülései szerint a javaslat kodifikált változata szeptember 28-án kerülhet kormány elé.