A Fidesz-KDNP-frakció oktatási munkacsoportja például jelenlegi formájában nem támogatja a felsőoktatási törvényt. Egy, csak az alapelveket és célokat megfogalmazó előterjesztést kérnek, amelynek alapjául Pálinkás József, az MTA elnökének a javaslata szolgál. A Kósa Lajos által vezetett Megyei Jogú Városok Szövetsége pedig arra figyelmeztet, hogy a problémás részek miatt megvan a veszélye annak, hogy a megyei jogú városok is „lepasszolják a középfokú oktatást a megyéknek", amelyek nincsenek felkészülve a települési oktatás szervezésére - olvasható a hirszerzo.hu-n.

Nem támogatja a felsőoktatási törvény jelenlegi koncepcióját a Fidesz-KDNP-frakció oktatási munkacsoportja - derül ki abból a Magyar Nemzet birtokába került december 23-án zajott egyeztetés emlékeztetőjéből, amely a Nemztei Erőfforrás Minisztérium oktatási államtitkársága és a munkacsoport között zajlott. Ebben a munkacsoport indokoltnak tartja, hogy a mostani felsőoktatási koncepció helyett egy, csak az alapelveket és célokat megfogalmazó előterjesztés készüljön, amelynek alapjául Pálinkás József. A munkacsoport arról is egyhangúlag határozott, hogy a készülő új közoktatási és felsőoktatási törvény esetében a hozzájuk kapcsolódó valamennyi rendelet tervezetét ugyanabban az időben, együtt szeretné látni és megvitatni. A munkacsoport azt kéri a tárcától, hogy hosszabbítsa meg a tervezet egyeztetési határidejét két-három hónappal.

A december 23-ai dokumentum szerint a munkacsoport elnöke Pokorni Zoltán, tagjai a parlament oktatási és tudományos bizottságának fídeszes és KDNP-s képviselői. „Pokorni Zoltán szerint jóval rosszabb a koncepció fogadtatása, mint ahogy azt a tárca állítja" – írja a Magyar Nemzet.

A Népszava értesülései szerint sem szakmai sem politikai körökben nem támogatják a köz- és felsőoktatási koncepciót. Eszerint a Fidesz szakpolitikusai sem álltak az államtitkár elképzelései mellé, valamint a nagyobbik kormánypárt frakciója a jelenlegi tartalommal meg sem szavazná a törvényeket.

A Megyei Jogú Városok Szövetsége által jegyzett 18 oldalas vélemény kapcsán Kósa Lajos, a szövetség elnöke úgy fogalmazott: a munkaanyagban a szerintük problémás részletekre mutattak rá, amelyekről érdemes tovább egyeztetni. Megjegyezte továbbá, hogy most az észrevételeiket küldték meg a szaktárcának, hivatalos állásfoglalást csak a törvénytervezet későbbi fázisaiban alakítanak ki.

A munkaanyagban figyelmeztetnek arra, hogy a megyei jogú városok átháríthatják a középfokú oktatás megszervezését a megyéknek, amelyek nincsenek erre felkészülve. Továbbá kitérnek a költségvetési hozzájárulás mértéke kapcsán arra is, hogy míg ők azt a koncepció alapján több százmilliárdosra tervezik, addig az oktatásra szánt 50 milliárd forint többlet még az új szervezeti keretek felállítására sem elegendő.

Egyetértenek azzal, hogy a gyermekek hároméves korukban kezdjék meg az óvodát, szerintük indokolt lenne azonban meghatározni a konkrét fejlettségi mutatókat. Szintén jónak ítélik meg a nyolc osztályt megelőző és követő felzárkóztató osztályt, de bevezetése kapcsán több kérdést is felvetnek, mint például, hogy kik tanítanak majd ott, milyen tanmenet szerint, és milyen tankönyvekből.

A szövetség nem tartja jelentősnek az alap- és középszintű érettségi elnevezés közötti különbséget, az emelt szint megtartása mellett azonban soknak vélik a hat érettségi tárgyat. Erős kritikát fogalmaztak meg a társadalmi munkával kapcsolatban: elképzelni sem tudják, hogy ki szervezi majd meg a diákok társadalmi tevékenységét. Amint azt írják: a hatvan óra közösségi szolgálatról addig nehéz vitát nyitni, amíg nem határozzák meg, hogy mit is takar.

Igaz, a közoktatási intézmények alapítására, működésére és vezetésére vonatkozó passzussal egyetértenek, mégsem tartják szerencsésnek nyolc gyermekkel történő iskola indítását. Szerintük előfordulhat ugyanis, hogy néhány falu létrehozza az intézményt, de közben egy-két szülő meggondolja magát, és elviszi gyermekét.

A dokumentum szerint támogatja a szövetség, hogy erősödjön a külső ellenőrzés, valamint azt is, hogy a felzárkóztatás mellett nagyobb hangsúlyt kap a tehetséggondozás. Továbbá egyetértenek azzal a résszel is, amely az összmagyarság helyzetével foglalkozik a magyar oktatási rendszerben.