-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A mimikai reakciók felismerése nem általános, dekódolásuk kultúrához kötött: az ázsiaiak elsősorban a szemre koncentrálnak, míg a nyugati kultúrák számára legalább ugyanilyen fontos a száj környéke is.
Minderre egy brit kutatás világított rá, és válaszolta meg, hogy miért nehéz az ázsiaiaknak megfejteni a nyugati emberek arckifejezését, és fordítva. A Glasgow Egyetem tudósai 13 európainak és 13 ázsiainak – utóbbiak kínaiak és japánok voltak – mutattak különböző arckifejezéseket. A kultúrától függetlenül mindenütt jelenlévő hat alapérzelem, a düh, félelem, undor, meglepetés, öröm és szomorúság mellett egy semleges arcot is beiktattak. Míg az európaiaknak nem akadt gondjuk az érzelmek helyes besorolásával, az ázsiaiaknak nehézséget okozott a félelem és az undor felismerése.
A jelenség okára úgy jöttek rá a kutatók, hogy megfigyelték a személyek szemmozgásait. Az európaiak az arc egészét pásztázták, míg az ázsiaiak szinte csak a szemek környékére fókuszáltak – írták a kutatók a Current Biology című folyóiratban.
A témában egy másik elemzés fényt derített arra, hogy amennyiben csak a szemeket vesszük figyelembe, a félelem és a meglepetés, valamint az undor és a düh kifejezései igencsak hasonlóak. Az ázsiaiakhoz eljutó információ tehát nem teszi egyértelművé, mely érzelem kifejezésével van dolguk. Azért ismerik fel olyan nehezen a félelmet és az undort, mivel összekeverik a meglepetéssel és a dühvel – írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása.
A szem előtérbe helyezése egyébiránt az Ázsiában használatos hangulatjelekben (emotikonokban) is tükröződik. Az európaiaknál az sms-ekben és e-mailekben bevetett mimikai jelek esetében is hangsúlyos a száj, a és
fejezi ki az örömöt, illetve a meglepetést. Az ázsiaiak ezzel szemben a ^.^ és O.O jeleket használják ugyanerre, előtérbe helyezve a szemeket.