-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Elterjedt olvasási nehézségnek számít, hogy a gyermek képes ugyan felolvasni hibátlanul egy mondatot, az olvasottakat viszont már nem tudja megérteni. Felmérések szerint a gyermekeknek átlagosan 7-10 százaléka küzd ezzel a fajta nehézséggel. Nekik vajon mi segít jobban: az írott szövegekkel vagy inkább a beszéddel, szókinccsel való foglalkozás?
Felmérések szerint a gyermekeknek átlagosan 7-10 százaléka küzd azzal az olvasási nehézséggel, hogy noha képes felolvasni hibátlanul egy szöveget, annak jelentését már nem érti meg. Brit kutatók most arra keresték a választ, hogy nekik vajon mi segít jobban: az írott szövegekkel vagy inkább a beszéddel, szókinccsel való foglalkozás?

A York Egyetem kutatói 8-9 éves gyerekeket vizsgáltak, akiket három csoportba osztottak: az egyik csoporttal főleg szövegértési feladatokat gyakoroltak, vagyis inkább írott szövegekkel foglalkoztak (például vizualizáció és újraolvasás útján), a másik csoport inkább szóbeli fejlesztést (például szókincsbővítést) kapott, míg a harmadik csoport a kettő kombinációját tapasztalhatta meg. A gyermekek teljesítményét mind a képzés kezdetén, mind közben, mind pedig 11 hónappal a fejlesztés után is értékelték – számol be a Science Daily.
A kutatók azt találták, hogy egyrészt mindhárom program segítette az olvasási készségek fejlődését, másrészt a három közül az bizonyult a leghatékonyabbnak, amelyik a szóbeli feladatokra helyezte a hangsúlyt. A kísérlet készítői így azt a következtetést vonták le: „a szókincsben megmutatkozó hiányosság az olvasási nehézségek elsődleges oka”.
A szókincset pedig hogyan máshogy is lehetne jobban fejleszteni, mint sok-sok mesével, beszélgetéssel.