@El Ace-i: A magyarban olyan jövevényszónak számít, amelyik nyelvből belekerült. Az angolban a paprika magyar jövevényszó, a magyarban pedig szerb. De az angolban ettől még nem szerb.

Az is igaz, hogy sokszor nehéz megmondani, milyen nyelvből kerül egy másikba egy szó, hiszen ritkán van ott az etimológus, amikor először használja valaki.

"német/francia jövevényszó"? Dehogy! Az amerikai Frigidaire cég volt az első, aki "self-contained refrigerator"-t gyártott. Lásd még: fridge.

@Fejes László (nyest.hu): Beteg-e vagy? Kevered a szabályzatot a szótárral? A szabályzat szabályozza a helyesírást, nem a szótár.

Sőt a szótár előszavában az is benne van, hogy "munkánk nem akar a nyelvhelyesség tekintetében döntőbíró lenni".

Azonkívül ha az Osiris szótár nem mérvadó, akkor mi az ördögnek jelent meg egyáltalán? Már bocsánat, de használhatatlan és szart sem ér, ha nem hagyatkozhat rá az ember helyesírási kérdésekben.

De szerencsére nincs baj, mert már megint HAZUDSZ, hiszen mérvadó az Osiris-szótár (idézet az alábbi linkről) „(…) az Osiris-helyesírás is, amely minden ellenkező híresztelés ellenére hiteles (nemcsak azért, de azért is, mert az akadémiai kiadás szerzői lektorálták)”.

www.nytud.hu/oszt/nyelvmuvelo/gyik/beiratkozik.html

Itt egy húsvéti találós kérdés neked. Az akadémiai szótár szerint "házinyúl", az Osiris szerint "házi nyúl" a "helyes" írásmód. Bárki leírhatja bármelyiket, nem követ el helyesírási hibát.

Neked viszont, Fejes László (nyest.hu), az abszolút biztosnak tűnő "háziasított nyúl" írásmódot javaslom.

@Grant kapitány: „az Osiris Idegen szavak szótára azonban a „fridzsider” alakot is hozza, ezért ebben a formában sem helyteleníthető” Ez az egész érvelés nem áll meg a lábán, hiszen az Osiris kiadványai nem szabályozzák a helyesírást. Kár, hogy az e-nyelven nem lehet kommentelni, most oda is leírhatnád, hogy hazudnak. :)

@Grant kapitány: Székelykapu egybe, oszt lyó. S amék még mindig nem röhög, hogy a lyó, az egyáltalán nem jó, az nem tud magyarul.

Az egész cikk egy mondvacsinált, felfújt (fölfújt) "problémáról" szól.

www.e-nyelv.hu/2010-04-15/szekely-kapu-frizsider/

@Annie: „ szerintem nehezebb is g-vel mondani, mint k-val, így nem állja meg a helyét, hogy az természetesebb lenne” Szerintem meg sokkal nehezebb lenne úgy élni, hogy nem mozdulhatunk, mert egyes testrészeink belelógnak a talajba. Szóval szerintem nincsenek fák, bokrok, stb.

Hogy kissé konkrétabb érvet mondjak: a zöngés környezetben sokkal „természetesebb” a zöngés g ejtése, mint a zöngétlen k-é.

Senki nem beszélt „igazi”-ról, arról volt szó, hogy mindenki írhassa, ahogy az ő nyelvében van.

A kokárdával meg mi is foglalkoztunk, éppen elég forrást megvizsgáltunk hozzá: sehol fel nem merült, hogy a kétféle kokárda politikai hovatartozást jelölne. Nem véletenül lett cikkünk konklúziója az, ami. www.nyest.hu/hirek/amit-a-kokardarol-tudni-kell

Én még senkit nem hallottam, aki g-vel ejtette volna a biciklit, szerintem nehezebb is g-vel mondani, mint k-val, így nem állja meg a helyét, hogy az természetesebb lenne. Persze aki nem a helyesírás által jóváhagyott alakot használja, és bigiclizik az ovodába, annak biztos jó érzés a tudat, hogy „de a valóságban az enyém az igazi, az övék meg csak hiperkorrekció”, de ez kb. olyan, mint amikor pár éve kitalálták heraldikusokra hivatkozva a kifordított kokárdát, mert a rendeset a fideszesek kezdték hordani :)

@Pesta: Hát ez a baj, mert szerintem semmi értelme azon vitatkozni, hogy "mi az a normanyelv". Az, amit egyezményesen (s ezen van a hangsúly) kidolgoztak és rögzítettek. Vitatkozni azon lehetne esetleg, hogy bizonyos szabályokat mi alapján rögzítettek. A magyarhoz nem értek, de abban egyetértek a nyelvészekkel, hogy a magyar helyesírás tök következetlen. A spanyolról tudnék ezzel kapcsolatban rengeteget írni, de az meg senkit nem érdekel. :)

Egyébként visszatérve röviden az "óvoda" vs. "iroda, uszoda" témához, szerintem itt az volt a mérvadó, hogy az óvoda esetében van még, aki ezt hosszú ó-val ejti, míg az utóbbi két esetben senki nem mondaná, hogy [úszoda] vagy [íroda]. Sőt, a tendencia épp ellenkező: a nyelvjárásokban (és nagyon sokszor a budapesti köznyelvben is) a hosszú í, ú, ű rövidül a beszédben, ami a nyelvjárásokban szerintem még elterjedtebb (volt egy debrencen környékéről származó idős kolléganőm, aki pl. [irógép]-et és [hütő]]-t mondott, előfordult, hogy félre is értettük, amikor [kis hütő]-t említett, hogy milyen "sütőről" beszél? :))).

@drino: @tenegri: "Jelenleg a két változat közötti megértést az is nehezíti, hogy a két helyesírás más elvekre épül: az erza a magyarhoz hasonlóan inkább szóelemző, a moksa viszont a kiejtést követi: egy magyar olvasó számára is rendkívül zavaró lenne, ha egy magyarhoz hasonló nyelven olyanokat kellene olvasnia, mint az alutt a szégben (pedig ez magyarul is pont így hangzik)."

www.nyest.hu/renhirek/x

@szigetva: Igazából azért visszakoztam, mert a "minden hasonulás" kicsit megfoghatatlan és ellenőrizhetetlen, ezért a megfogalmazást éreztem valóban túlzónak. Konkrét esetek alapos feltérképezésére, kielemzésére és a "de itt mégis van kivétel" jellegű reagálások megválaszolására viszont most nem volt energiám.

@drino: „@tenegri: "Vannak olyan helyesírású írott nyelvek, melyek jelölik az összes ilyen hasonulást"

Kérek rá példát.” Szanszkrit, ógörög.

@drino: "Akkor ön egyfajta aspektusvakságban szenved, pl. biztos vagyok abban, hogy ön Fülig Jimmy levelének nyelvi megformálásában sem találna semmi vicceset - sajnálom miatta, higgye el, de semmit nem tudok tenni önért."

A szokatlanság a viccnek valóban fontos összetevője (viszont hogy mi szokatlan, az ugye pont hogy megszokás kérdése csak). Fülig Jimmy levelei emlékeim szerint elsősorban nem helyesírásukkal igyekeztek viccesek lenni (noha ez is hozzátartozott természetesen valamelyest), hanem a megfogalmazással.

"Kérek rá példát."

Ez ilyen formában túlzó állítás volt részemről - visszavonom, elnézést.

"Azért van szükség szóelemzésre a bátyja alakban, mert a "báty" egy csonka tő (a bátya szóból, mint ahogy az anyja alakban is az anya szó csonka töve fordul elő).

Ezzel szemben az "öcs" önálló tő."

A báty pont annyira önálló, mint az öcs. Egyébiránt a bátya valószínűleg már eleve tartalmaz egy birtokos személyjelet (aminek természetesen mára semmi jelentősége és szerepe nincs) , s az én nyelvváltozatomban a jelentése nem is egyezik a báty szóéval (akkor sem, ha ragozási paradigmájuk átfedi egymást). Továbbá még mindig nem értem, hogy ha igaznak is fogadjuk el a feltételezését (miszerint a báty kötött morféma, s az öcs nem), akkor is ennek mi köze van a hasonulás írásban való jelöléséhez vagy nem jelöléséhez? Véljem úgy, hogy a kötött morfémák környezetében végbemenő hasonulások nem jelölése egy következetes szempont lenne a magyar helyesírásban? Mi a helyzet mondjuk a fusson ~ *futjon, másszon ~ *mászjon, üssön ~ *ütjön, *ájjon ~ álljon, *haggyon ~ hagyjon, stb. szavakkal? Itt nem kötött morfémák vannak, mégis hol van jelölve a hasonulás, hol nincs. Természetesen lehetséges minden szó mellé helyesírási rendőrt állítani, aki egyenként kiötöl valami magyarázatot hozzá, de kevés értelmét látom. Egyszerűen felesleges olyan dolgokat kényszeresen előírni, amiknek semmi gyakorlati jelentősége nincsen, s nem látom be miért is kellene mindenképpen uniformizálni dolgokat. Nem mondom, hogy mindenkinek legyen előírva, hogy mostantól mindent egészen pontosan kiejtés szerint írjon, csupán azt mondom, hogy nem szabadna olyan helyzetet teremteni, amikor az, aki egy önkényesen felállított helyesírási előírástól a saját kiejtése szerint eltér, ezáltal üldözendő, kigúnyolandó és kiröhögendő legyen (ugyanez áll a szóbeli megnyilatkozásokra is).

@szigetva: "De ha az óvodában szóelemzünk, akkor az uszodában vagy az irodában miért nem?"

Hát ezekben tényleg nem, mert történetileg így alakult az írásmódjuk, de ezek egyúttal fonetikusak is, szemben az óvodával.

De úgy gondolom nem ez a lényeg: Fejes úrral azon vitatkoztunk, hogy szerinte a helyesírási szótár szerkesztői "(egyes szavak) elterjedtebb ejtésmódját bélyegzik meg a helyesíráson keresztül".

Én meg azt állítom, hogy ezen kár fennakadni, mert rengeteg olyan szó van még, mint pl. az óvoda, vagy a szóelemzés szerint írt alakok, amelyeknek a helyesírása (majdnem) kivétel nélkül MINDENKI esetében "megbélyegzi az ejtésmódjukat", aztán mégis gyakorlatilag senkinek sem okoz gondot a helyesírásuk.

@tenegri: "Nem látom hol röhejes ez."

Akkor ön egyfajta aspektusvakságban szenved, pl. biztos vagyok abban, hogy ön Fülig Jimmy levelének nyelvi megformálásában sem találna semmi vicceset - sajnálom miatta, higgye el, de semmit nem tudok tenni önért.

@tenegri: "Vannak olyan helyesírású írott nyelvek, melyek jelölik az összes ilyen hasonulást"

Kérek rá példát.

@tenegri: "vajon miért kell azt írni, hogy "bátyja" (a hasonulás jelölése nélkül, szóelemző írásmóddal), ha az "öccse""

Azért van szükség szóelemzésre a bátyja alakban, mert a "báty" egy csonka tő (a bátya szóból, mint ahogy az anyja alakban is az anya szó csonka töve fordul elő).

Ezzel szemben az "öcs" önálló tő. Ezért az "öccse" alakban jelölt hasonuláson fennakadni olyan, mintha valaki a "vízzel" alakon azt kifogásolná, hogy miért nem vízvel-nek írjuk, hiszen a szóelemzés szerint víz+vAl.