-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A szegényebb gyerekek lemaradnak gazdag társaik mögött a nyelvtanulásban, kivéve, ha szüleik naponta olvasnak nekik – állítja egy kutatás.
A pénz nem boldogít – mondjuk joggal. Nem kell azonban sem filozófusnak, sem kutatónak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: számos más téren igen sokat számít. Ilyen például a gyerekek iskolai előmenetele – derül ki a Guardian egyik cikkéből.
(Forrás: sxc.hu/Loretta Humble)
Bármilyen rosszul is hangzik, a szegényebb családokból származó gyerekek akár egy évvel is lemaradhatnak gazdagabb társaik mögött az iskolában, különösen a nyelvtanulás terén. A cikk által idézett brit tanulmány leszögezi: öt-hatéves kor környékén a nem éppen dúskáló, alacsonyabb társadalmi rétegekből érkező kisdiákok alacsonyabb szókinccsel rendelkeznek. Ez már önmagában sem előny – a különbségek pedig, ahelyett, hogy csökkennének, inkább nőhetnek az évek során.
A jelenség persze összetettebb annál, mint hogy akinek nincs pénze, butább is marad. A szegény családokban gyakoribb, hogy a szülők végzettsége is alacsonyabb, esetleg egyéb problémákkal küzdő, csonka családban nőnek fel a gyerekek. Ezek a gondok pedig tovább gyűrűzhetnek, és azt eredményezhetik, hogy az iskolaévek alatt végig tanulási nehézségei lesznek a hátrányosabb anyagi helyzetű diákoknak.
Remény azonban mindig van – ezesetben például az, hogy a pénz (ismét közhely) nem minden. A kutatás szerint ugyanis a jó gyerek-szülő kapcsolat sokat segíthet ezen a helyzeten. Azokban a családokban ugyanis, ahol – a nem túl fényes anyagi helyzet ellenére – jól teljesítettek a gyerekek, a szülők naponta foglalkoztak a kicsikkel: például felolvastak nekik. Kiderült, hogy aki nap mint nap olvas a gyerekének, az jelentősen javíthatja csemetéje esélyeit a jó jegyekre. Szintén igen jó hatása van a könyvtárba járásnak is. Az idelátogató, könyvmoly gyerekek szintén sokkal közelebb kerülhetnek előnnyel induló gazdagabb társaikhoz az „esélyskálán”.
A gond csak az, hogy a naponta együttolvasás, könyvtárba járás a legszegényebb családok kevesebb mint felét jellemezte. Ezért a kutatást kezdeményező jótékonysági intézmény, a Sutton Trust sürgeti a brit oktatásügyet: a leginkább rászoruló családokat segítse döntéseivel. A miniszter szerint ugyanakkor nem ilyen vészes a helyzet, hiszen a szegények és gazdagok közötti különbség csökkent az utóbbi években.