-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A 444 szerzője a gyűlöletbeszéd paneljeit azonosította a miniszterelnök március 15-én elhangzott beszédében.
Érdekes elemzést írt a 444-en Magyari Péter a miniszterelnök március 15-én elhangzott beszédéről. A szerző a gyűlöletbeszéd általános paneljeit igyekszik azonosítani Orbán szövegében. Ilyenek a szerző szerint a politikai ellenfélként azonosított személyek, ellentüntetők megfosztása emberségüktől (paraziták), alacsonyabb rendű ösztönlényként történő feltüntetése.

Amikor 2009-ben a Gyurcsány-kormány igyekezett a gyűlöletbeszédet kriminalizálni, a nyest is igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy a kérdés meglehetősen összetett, és hogy a büntetőjogi kategóriába emelés nem feltétlen eredményes eszköz a gyűlöletbeszéd terjedése ellen – ekkoriban a gyűlöletbeszéd paneljei jellemzően marginális csoportok kommunikációjára voltak jellemzőek.
2009-es cikkünkben – érdemes esetleg most újraolvasni – egyebek mellett így írtunk erről a jelenségről:
Magyarországon napjainkban nincs diktatúra, de léteznek kis csoportokhoz köthető gyűlöletkeltő mechanizmusok. Ezek képlete azonos a náci, illetve a kommunista diktatúrákban alkalmazott gyűlöletbeszédek működésével. A gyűlöletbeszédben három egymásra épülő fokozatot lehet megfigyelni: 1. sztereotipizálás, 2. metaforizáció, 3. tettre való felhívás.
A miniszterelnöki beszédet itt, Magyari Péter cikkét itt találja.
Az oldal az ajánló után folytatódik...