A hírügynökség ismertette a Riporterek határok nélkül szervezet legutóbbi éves jelentését, amely „különösen súlyosnak" ítélte a sajtószabadság helyzetét a balkáni országokban. A délkelet-európai országokban „az újságírók elleni fenyegetések és a bűnözői körök egyre növekvő befolyása jelentősen megnehezíti a sajtó munkáját" – írta a média helyzetét figyelő, párizsi székhelyű szervezet, amelynek beszámolóját Belgrádban is nyilvánosságra hozták.

A 90-es években politikai pártok segítségével átláthatatlan privatizációs ügyletek révén meggazdagodott úgynevezett vállalkozók pénzük egy részét a médiába fektették. Az ilyen sajtó jellemzően az aktuális kormány szolgálatában áll, cserébe a hatalmon lévők nem keresztezik az új mágnások útját.

Boris Tadic szerb elnök hatalma jelentős részben a média ellenőrzésén nyugszik – írta a dpa, utalva arra:  a legtekintélyesebb napilapnak, a belgrádi Politikának felerészben a kormány a tulajdonosa. A szerb közszolgálati tv, az RTS úgy táncol, ahogy a hatalmon lévők fütyülnek.

A jelentés szerint a régió többi országában sem jobb a helyzet.

Macedóniában eljárás indult a kormányt bíráló A1 televízió – az ország első magán tv-csatornája – ellen, amit az ellenzék és az újságíró szervezetek egyértelműen a sajtószabadságra mért csapásnak tekintenek. Montenegróban a kormány olyan összegű kártérítést követel a megmaradt néhány ellenzéki újságtól – köztük a Vijesti napilaptól – rágalmazás címén, amely e lapok fennmaradását veszélyezteti. Koszovóban már egy mégoly óvatos bíráló cikkre is az újságírónak és családtagjainak megfenyegetése a válasz.

Általában az egész délkelet-európai térségre jellemző, hogy a politikai hatalom birtokosai és a velük szövetséges, gyakran kétes eredetű vagyonnal rendelkező „üzletemberek" minden eszközt bevetnek, hogy ellenőrzésük alatt tartsák, és a saját céljaik szolgálatába állítsák a médiát – állapította meg a jelentés.