A helyettes államtitkár közölte, hogy az Egyesült Államok kormánya, illetve oktatási minisztériuma, valamint a Pedagógus Szakszervezetek Világszövetségének konferenciáján hangsúlyozták, jelentős szakmai felelősségük kell hogy legyen az intézményvezetőknek, ugyanakkor ennek nem szabad egyszemélyinek lennie.

Gloviczki Zoltán utalt arra, a köznevelési törvény rengeteg kérdésben az igazgatók szintjére helyezi a felelősséget, ő a munkáltatója a tanári karnak, és az igazgató, illetve a nevelőtestület felelőssége a helyi pedagógiai program és tanterv elfogadása. Az intézményvezetők felelőssége lesz ezentúl a tanárok órabeosztása és a tanításon kívüli munkaidő-beosztása is, ami szerinte „szakmailag pozitív jelenség, hiszen valóban az iskola álmodhatja meg, hogyan gazdálkodik az idejével és a feladataival”.

Emlékeztetett arra is, hogy a konferencián a pedagógus-szakszervezetek képviselői felvetették, Magyarországon példamutató a munkaközösség-vezetők rendszere. Gloviczki Zoltán kormányzati szempontból azt az elhangzott ötletet megfontolandónak tartotta, hogy ez utóbbi testületek is részesüljenek az intézményvezetőre szabott felelősségből.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Elmondása szerint a magyar delegáció rámutatott arra, hogy a Magyarországon bevezetendő pedagógus-életpályamodell keretében – a nemzetközi trendekkel egyezően – külön kezelik az intézményvezetőket, mert nekik menedzsertípusú kompetenciákkal is rendelkezniük kell. A helyettes államtitkár kitért arra: a pedagógusképzésről a magyar kormányzati elképzelésekhez hasonlóan vélekedtek a konferencia felszólalói. E szerint el kell ismerni, hogy a pedagógusoké „külön szakma”, ugyanakkor egyebek mellett informatikai téren fejleszteni kell a tudásukat. Az ideális életpályamodellt illetően is megegyezett a nemzetközi szakértők véleménye a magyar kormányzatéval – tette hozzá.

Gloviczki Zoltán kiemelte, Magyarországon olyan mértékben erodálódott a tanári pálya presztízse, hogy az életpályamodell bevezetése „nem megváltás, hanem nélkülözhetetlen lépés afelé, hogy rendezzük a helyzetet”. Hangsúlyozta: ugyanakkor az anyagi helyzet javításával együtt kell járnia az oktatásminőség javulásának.

Elmondta, hogy a magyar delegáció a közoktatásért felelős helyettes államtitkárból, a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselőiből és egy gimnáziumi vezető tanárból állt. A múlt heti rendezvényre annak a 25 országnak a képviselőit hívták meg, amelyek az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) felméréseiben a legjobban teljesítenek, vagy az utóbbi felmérésen a legjelentősebb javulást mutatták; Magyarország ez utóbbi kategóriába tartozik.

A Nemzeti alaptanterv (Nat) tervezetével kapcsolatban megjegyezte: a következő két hétben kormányzati szinten mérlegelik a szakértők a beérkezett javaslatokat, és eldöntik, melyek azok, amelyek „drámai elmaradást próbálnak pótolni”. Általánosságban véve azonban a Nattal kapcsolatban a szűkítés tendenciája lesz a mérvadó – jegyezte meg.