@mederi: A kettőzött betűk, különösen, ha az L, R igeképzők kettőződnek, általában azt jelentik, hogy kétszer történt a képzés.

(Csak az egyszótagú hangutánzók kivételek ezalól - ott egyszerűen csak megnyomjuk a hangsúlyt.)

A szá-l (vékony dolog húzódik), amit ma főnévnek tartunk, eredetileg "igeszerű" volt (archaikus nyelvtan).

Ha a szál szál-al a levegőben, akkor SZÁLL.

Visszaigazolás a héber gyöknyelvből: szalál = orsózik, csavarvonalat ír le.

A sző(l) ma is ige. A szől-el egy másodszor képzett új ige. Csakhogy a jelen idejű igék, az archaikus nyelvtanban még melléknévi igenév alakúak voltak: mit csinál? Szölelő. Ezt ma főnévnek érezzük: szöllő.

Igazolás: a héber szlili = kanyargó. Ilyen növény a szöllő.

S amikor az ilyen szavak helyesírását értetlenségból megváltoztatják (szőlő-re) - s magyar nyelvészet nem létezik, mindezt nem tudhatják - ezzel elfedik a magyar szó valódi szerkezetét.

szar szor (tor)

szár szúr (tőr)

szer szőr szűr (tűr)

szir (til)

szál száll szél

szel szil (tir)

szül (tün)

szöll

szét szór

sző szőny

szűn (szüjv) tűn

szög

Mássalhangzó gyökvázzal :)

Szar szer szár(at) szór, szőr szűr(i).

Hasonló "-l"-el:

Szél szel(el), szál(ka) száll, szöllő sző(l) , szó(t) szűl. :)

@Fejes László (nyest.hu): "Ha pedig a „réz” szó korábbi jelentésére vagy kíváncsi, azt pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában érdemes megnézni."

A bolondok aranyát keresteted itt velem, miután már azt írtad, h. "A réz szó etimológiája pedig nagyon bizonytalan... "?

Köszönöm a jelölésekhez adott útmutatásaidat, nem tudtam, h. a dolgot és a jelét írásban így szokás megkülönböztetni!

Nem baszom itt tovább a rezet, inkább a "Honnan jön az ezüst?" topikban folytatom, és nagyon szívesen venném, ha ott válaszolnál.

@Fejes László (nyest.hu):

kala vala-e kalevala?

a nyomozó nyomozók nyomozó nyomozók nyomán nyomoznak.

a feltaláló feltalálta a feltált. miután feltalálta a feltált rájött, h a feltál már fel van találva, de nincs még feltálalva.

@Janika: Ja, bocs, ez nem ugrott be...

@korhely: „Ezért kezdtem utánanézni, mi lehetett a ’réz’ , ha eredetileg a ’vas’ jelölte a rezet.” Hát ha a vas jelölte a rezet, akkor a vas volt a ’réz’. Egyébként komolyan gondolod, hogy annak, hogy milyen szót használtak ’X’ jelentésben a finnugor korban, egy random kiválasztott mai finnugor nyelv szótárában tudsz utánanézni?

„mert a ’réz’ ma sem egyetlen fémet jelöl” A ’réz’ nem jelöl semmit, mert az maga a jelentés. A jelentést szoktuk egyszeres idézőjelbe tenni. Ha pedig a „réz” szó korábbi jelentésére vagy kíváncsi, azt pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában érdemes megnézni. Mindig is ’érc, réz’ jelentésű volt, mire a magyarba bekerült, a vas már a vasat jelölte. Finnugor nyelvben meg kár keresned, mert nem finnugor eredetű szó.

„Kézenfekvő volt megnézni a színneveket, mert a ’réz’ ma sem egyetlen fémet jelöl, hanem a színük alapján különböztetjük meg a vörösrezet és a sárgaréz ötvözetet.” Aha. Akkor a bor vagy a rigó is színnév lehetett eredetileg...

„mi másra lehet gondolni, mint arra, h. a ’réz’ mari nevében is talán a ’vörös’ szerepel?” Már egyszer tisztáztuk, hogy a réz вÿргене [würgene] (egyébként a г sem egyészen [g], de mindegy). Az az egy mázlid van, hogy a vér is вÿр [wür]. Nem kizárt, hogy van ilyen kapcsolat, de ezt akkor látnám igazoltnak, ha a вÿр összefüggne valamilyen színnévvel. Ennek híján ki nem zárható, de nem is valószínűsíthető etimológiának mondanám, és inkább arra tippelnék, hogy más az eredete.

Szóval persze szép dolog az igyekezet, de ez így nagyon a levegőbe lődözés. Gondolom, ha egy kémiai oldalt olvasgatsz, akkor sem kezdesz mindenfélét összekutyulni, hogy hátha kijön belőle valami érdekes. Persze a szavak biztosan nem robbanékonyak...

@Janika:

A nyùlànkot kétféle értelemben gondoltam, mint pl. itt:

A nyùllàny alà nyùlò, nyùlànk nyùlvànyunkhoz nyùlànk.

@korhely: ám legyen:

Egy nyúlánk nyúlós nyúli nyúl nyúlva nyúl nyúlós nyúlva nyúló nyúlánk nyúli nyúl után.

A következő:

Holnap egy fogós fogas fog fog fogatlan fogast fogni fogóval.

Keressünk B, C, F, G, Sz, Z hangokat a finnben! Vagy akár a 400 éves írásukban, az "ófinnben":-).

@Janika: A nyùlànkot nem tudnàd még belepasszìrozni esetleg?

@Fejes László (nyest.hu):

"Az pedig végképp érthetetlen számomra, hogy miért kell egy random versszöveg szavait egy random kiválasztott nyelvre lefordítgatni, és hogy mi köze ennek akár egy a permi–magyar kapcsolatokról, akár egy fura finn mondatokról szóló cikk alatt."

Ez így igazságtalan, mert a cikk alatt a 4.sz. kommentedben te foglalkoztál azzal, h. "...a vas eredeti jelentése ’fém’ vagy ’réz’ lehetett. A réz szó etimológiája pedig nagyon bizonytalan... stb.". Ezért kezdtem utánanézni, mi lehetett a ’réz’ , ha eredetileg a ’vas’ jelölte a rezet.

Kézenfekvő volt megnézni a színneveket, mert a ’réz’ ma sem egyetlen fémet jelöl, hanem a színük alapján különböztetjük meg a vörösrezet és a sárgaréz ötvözetet. A fehérarany, sárarany, színesfém, és más nyelvek elnevezései is indokolják.

A ’blood = vér’-re, ill. a ’réz’-re kapott [vur], ill. [vurgene] alapján mi másra lehet gondolni, mint arra, h. a ’réz’ mari nevében is talán a ’vörös’ szerepel? A magyar ’vér’ és ’vörös’ közös eredetű, ezért az ősmariban is feltételezhető ez.

A ’szín’-re, ’fény’-re kapott, egyformán [volgydo], és a ’virradat’-ra is, ’pirkadat’-ra is kapott [volgyzhash] hozta elő a ’virág’ - ’napvilág’ - ’réz’ esetleges kapcsolatát és József Attila sorait. Amikor a ’virág’-ra is rákerestem, az visszavitt az előbbiekhez hasonló [vurgo]-hoz, ezutàn ellenöriztem a verssorok minden szavàt.

Ez a cikk meg, furcsa mondatokròl szòl, ezért gondoltam idetartozònak.

"annyira nem ért egy nyelvhez, hogy meg tudja állapítani, mi névszó és mi ige"

A szófajt megadta a szótár, nem volt nehéz megállapítani. Azt nem tudtam eldönteni, h. mi a szótő, igekötő, toldalék.

A kiejtéshez én elfogadtam az angol-mari szótárban talált fonetikai jeleket, persze lehet, h. a szótár pontatlan, ezt te biztosan jobban meg tudod állapítani, mint én. Esetleg, szólni lehetne a szótár orosz (cseremisz?) készítőinek, h. javítsák ki, mert most félrevezető.

A linkeket köszönöm, majd azokon kérdezgetek, mert mindig sok kérdés jut eszembe, ha itt olvasgatok!

@Fejes László (nyest.hu): "Van olyan szó, hogy nyúli?"

persze, Nyúl községből való nyúl, azaz nyúli nyúl.

www.nyul.hu/

@Savior: Ismét csak azt tudom mondani, hogy nem véletlenül van link az „ ötször ismétlődik egymás után ugyanaz a szó” kifejezésen.... ;)

@Janika: Van olyan szó, hogy nyúli? Egyébként tök jó, gratulálok!

@Savior: prímet vagy pálmát? :-)

magyarul alkottam:

Nyúlós nyúli nyúl nyúlva nyúl nyúlós nyúlva nyúló nyúli nyúl után.