-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A finnek kevés szóval is nagyon sokat tudnak kifejezni.
Sokan vélik úgy, hogy ismernek néhány érdekes magyar nyelvi játékot, amelyet más nyelven nem lehet megismételni, és ebből azonnal le is vonják a következtetést, hogy a magyar nyelv különleges, más nyelveknél jobb. Korábban már cáfoltuk ezt az elképzelést, és rámutattunk, hogy más nyelvekben is vannak ilyenek, időnként rendkívül hasonlók is – leginkább azért, mert ezek is lefordíthatatlanok.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ezúttal egy olyan finn példát szeretnénk bemutatni, amikor egy mondatnak kilenc, egymástól jól elkülöníthető jelentése – és magyar fordítása – van.
Kuusi palaa.
- A fenyő ég.
- A fenyő visszatér.
- A hatos (szám) ég.
- A hatos (szám) visszatér.
- Hatan égnek.
- Hatan visszatérnek.
- A holdad ég.
- A holdad visszatér.
- Hat darab.
A magyar fordításokból is könnyen kikövetkeztethető, hogy valójában arról van szó, hogy mind a kuusi, mind a palaa szóalaknak több jelentése van, és a két szó kombinációjából állnak elő a különböző mondatok. Lássuk a részleteket!
A kuusi két szónak is alapalakja: a ’fenyő’ jelentésű főnévnek és a ’6’ jelentésű számnévnek. Ráadásul a 3.–6. mondatokból látszik, hogy az utóbbi kétféle jelentésben is bekerülhet a mondatba: az egyik esetben magát a hatos számot, számjegyet jelenti, a másik esetben azt, hogy valamiből vagy valamiből hat darab. Ezen kívül a kuusi lehet a kuu ’hold’ szó egyes szám második személyű birtokos személyragos (-si) alakja.
A palaa szó két igének is egyes szám harmadik személyű (jelen idejű, kijelentő módú stb.) alakja. Tulajdonképpen véletlenről van szó, mert a két igének egyébként eltérő alakjai vannak: palaa ’égni’, de palata ’visszatérni’; palan ’égek’, de palaan ’visszatérek’; paloi ’égett’, de palasi ’visszatért’ stb. Ezen kívül egy főnévnek is van palaa alakja: ez a pala ’darab’ szó egy esetragozott alakja. Az egyes számú partitivusinak (részelő esetűnek) nevezett alaknak több különböző funkciója van, ezek közül az egyik, hogy számnevek után ez használatos az alanyeset helyett.
Vajon olvasóink között akad-e olyan, aki hasonlóan többértelmű magyar mondatokat, szerkezeteket képes alkotni? (A finn fordításokhoz nem ragaszkodunk.)