Aggodalmát fejezte ki a Krím félsziget kisebbségeinek és őslakos népeinek, különösen a krími tatároknak a fenyegetett helyzete miatt a Minority Rights Group Europe. Az emberi jogi szervezet szerint ennek oka az orosz csapatok jelenléte és a Krím félsziget elszakadásáról tervezett népszavazás. A emberi jogi szervezet az MTI-hez is eljuttatott közleményében felszólította a krími parlamentet, Oroszországot és az ukrán kormányt, hogy tegyenek azonnali lépéseket a kisebbségek jogainak védelméért és az etnikai feszültség csökkentésére. A Minority Rights Group Europe szerint az orosz csapatok jelenléte a Krím félszigeten és a krími parlament döntése a félsziget Ukrajnától való elszakadásáról tovább gerjesztheti az etnikai feszültséget a térségben.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A kisebbségek és a félsziget csaknem 300 ezres őslakos közössége, a krími tatárok egyre inkább megfélemlítésnek és erőszaknak vannak kitéve – írták. Nemrég krími tatár lakosok ajtaját jelölték meg x-szel, ami az őslakosok Sztálin idején történt, 1944-es deportálásának emlékét idézi. A Krím félszigeten emellett paramilitáris csoportok és védelmi egységek kezdtek tevékenykedni – tették hozzá.

A szervezet kifejtette: a kisebbségek és az őslakos közösségek a biztonságuk érdekében szerveződni kezdtek. Fegyvertelen, olykor vegyes etnikumú, közösségi alapon szerveződő járőrcsapatokat állítottak fel, amelyek figyelik például a mecsetek és a templomok környékét. Emlékeztetnek arra, hogy a krími hatóságok előre hozták március 16-ra azt a népszavazást, amelyen a félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról döntenek. A kisebbségekre és az őslakos népekre nézve fenyegető légkörben a referendum már előzetesen sem tekinthető szabadnak vagy tisztességesnek – hangsúlyozta a szervezet.

Kiemelték: a Krím félsziget jövőjéről szóló minden további döntésben tiszteletben kell tartani és figyelembe kell venni a krími tatárok érdekeit. A helyi közösségeknek joguk van ahhoz, hogy részt vegyenek az őket érintő döntésekben – közölték.

Korábban maga az MTI közölte azt a hírt, mely szerint a nyelvtörvény továbbra is hatályos.

(A szerk.)

A szervezet emlékeztetett arra is, hogy Ukrajnában február 23-án – még az új kormány megalakulása előtt – eltörölték a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó törvényt, amely minden nyelvi kisebbségre vonatkozott, így az ország déli és keleti részén élő oroszokra és a krími tatárokra éppúgy, mint a bolgár, a magyar és a román közösségre. Az új kijevi kormánynak a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájával összhangban újra hatályba kell helyeznie az eltörölt nyelvtörvényt – áll Minority Rights Group Europe közleményében.

Vasárnap népszavazást tartanak a dél-ukrajnai Krím félsziget hovatartozásáról. Az új kijevi vezetés már bejelentette, hogy a népszavazás – és így annak eredménye – illegitim, mert „nincs törvényi alapja”.

A 26 ezer négyzetkilométer területű fekete-tengeri félszigetet szűk földsáv köti Ukrajnához. A félsziget kétmillió lakosának 60 százaléka orosznak vallja magát, 24 százalék ukrán, 12 százalék pedig krími tatár. Rajtuk kívül német, fehérorosz és lengyel kisebbség él a félszigeten, kis számban magyarok is. A lakosok döntően orosz, ukrán és krími tatár nyelvet beszélnek.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)