Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy miért nehéz egy ember szókészletének nagyságát megmérni. Az okok egy része elméleti jellegű: mit tekintünk egy szónak; az azonos alakú, de eltérő jelentésű szavak egy szónak számítanak-e; mikor mondhatjuk azt, hogy valaki ismer egy adott szót stb.? Ha a fenti típusú kérdésekben állást is foglal a teszt készítője, jönnek a gyakorlati problémák. Milyen módszerrel teszteljünk, hogyan tehető megbízhatóbbá a teszt a nagyobb szókincsméretek esetében (hiszen itt egyes témakörökben igen tájékozott lehet a beszélő, míg másokban alacsonyabb a szókincse), és mit tegyünk az aktív és a passzív szókincs közötti eltéréssel. A sok nehezen megválaszolható kérdés ellenére az interneten igen sok, nagyon különböző online teszt található az angol szókincs mérésére. Ezek közül mutatunk be néhányat.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Igen–nem

A honlapon levő szólista időről időre cserélődik, így a teszt többször is kitölthető. Szűk körben végzett ismétléses kísérleteink azt mutatták, hogy egy adott beszélő számára a 10%-os határnál valamivel nagyobb eltérés is kijöhet.

Egy amerikai–brazil projekt részeként született a TestYourVocab szókincsmérő teszt. A projekt célja, hogy összevesse az anyanyelvi beszélők és az angolt idegen nyelvként tanulók szókincsméretének növekedési ütemét. A feladatlap 100 szó alatti mérettől egészen 40 ezer szavas méretig méri a szókincs feltételezett nagyságát, a készítők szerint ±10%-os pontossággal. A kétfordulós teszt igen gyorsan és egyszerűen kitölthető.

Mit kell tennünk? Az első körben 40 angol szóról kell eldöntetnünk, hogy ismerjük-e. Ha úgy érezzük, hogy pontosan meg tudjuk adni a szó legalább egy jelentését, akkor ismertnek kell jelölnünk. Azt, hogy valóban jó jelentést tulajdonítunk-e egy szónak, a program semmilyen módon nem ellenőrzi.

Szókincs
(Forrás: Wikimedia Commons/ Miranda)

A lista elején nagyon gyakori szavak állnak, amiket egyre ritkább szavak követnek. Az első kör eredményei alapján egy második, 112 szóból álló listát kapunk. Ez már a finomhangolás: az első lista alapján kiderült, nagyjából mekkora lehet a passzív szókészletünk. A második lista már csak egy kisebb halmazból ad szavakat. Ennek elején olyan szavak vannak, melyeket az első teszt alapján biztosan ismerünk, míg a végén olyanok, amelyeket nagy valószínűséggel nem.

Hogyan születik meg az eredmény? Nagy vonalakban a program úgy működik, hogy beazonosítja, hogy második körben a gyakorisági sorrendbe állított szavak közül melyik az, amelyik előtt és után ugyanannyi a nem ismert szavak száma a listában. Ennek a bizonyos szónak listában elfoglalt helye adja meg a szókincs feltételezett nagyságát. Tehát ha a kérdéses szó a 8700. volt a gyakorisági sorban, akkor ez a szám lesz passzív szókészletünk feltételezett mérete.

A program működéséről meglehetősen részletes és világos beszámoló olvasható a teszt honlapján. Ebből az derül ki, hogy a gyakorisági listát a British National Corpus (BNC, Brit Nemzeti Szövegtár) alapján készítették és annak eldöntésére, hogy mi számít szónak (például ragozott és képzett alakok, több szóból álló kifejezések), egy brit szótár címszavait vették alapul: ami ebben külön címszó volt, külön szónak tekintették. Tehát ha például a happily ’boldogan’ szó külön tételként szerepelt a szótárban a happy ’boldog’ mellett, akkor ezt külön szóként kezelték. Viszont ha a sadly ’szomorúan’ nem szerepelt külön szócikként a sad ’szomorú’ mellett, akkor ez nem szerepelt a szólistában. Az viszont nem derül ki a beszámolóból, melyik szótárt használták.

A britre voksolnak
(Forrás: Wikimedia Commons / Jiri Hodan)

Melyiket szeressem?

Ugyancsak a Brit Nemzeti Szövegtár adatait használja a Paul Nation új-zélandi nyelvészprofesszor által kifejlesztett VocabularySize teszt. Itt már többet kell dolgoznunk: egy 140 feleletválasztós kérdésből álló feladatsort kell megoldanunk. Minden feladatnál egy mondatot találunk, amelyből egy szót vagy kifejezést vastag betűvel kiemeltek. A négy válaszlehetőség kell kiválasztani azt, amelyik legjobban megközelíti a kiemelt szó vagy kifejezés jelentését. Ötödik válaszként a ’Nem tudom’ opciót is megjelölhetjük. Ez a teszt is többször elvégezhető egymás után.

Ebben a feladatsorban tehát nem elegendő, ha magát a kiemelt szót ismerjük – meg kell értenünk a szinonimáját vagy a definícióját is. Így előfordulhat, hogy a kiemelt szót ismerjük, de a szinonimát nem. Gyakoribb eset azonban, hogy az összes választ értjük, csak a kiemelt szó ismeretlen, ugyanis számos esetben nem szinonimákat, hanem körülírásokat adnak meg négy válaszlehetőségnek. Ezek a tapasztalatok szerint jóval gyakoribb, ismertebb szavakat tartalmaznak, mint a tesztelni kívánt szó. Maguk a példamondatok szándékoltan minimális fogódzót nyújtanak. A She is rather petty ’Eléggé kisstílű’ mondatban levő petty szóról a szövegkörnyezet csak annyit árul el, hogy egy olyan melléknévről van szó, amit emberre is lehet használni.

A VocabularySize néhány esetben olyan szavak is az ’ismert’ kategóriába kerülnek, amit a TestYourVocab listájában nem jelöltünk volna tudott szónak. Például ha a plover ’lile’ szóról csak azt tudjuk, hogy valamilyen víz közelében élő állat, akkor az első tesztben nem jelöljük be ismertként. A második tesztben viszont ha a definíciók közül csak egy tartalmazza a ’vízi állat’ információt, akkor máris meg tudjuk adni a helyes választ.

Plover
(Forrás: Wikimedia Commons / Dick Daniels / CC BY-SA 3 0)

Mit mér a VocabularySize és hogyan? Hasonlóan az előző módszerhez, most is a passzív szókincsünk nagyságára derülhet fény. A teszt eredményeként egy számot kapunk: azt, hogy hány szócsaládot (word family) ismerünk. Szócsaládnak az egy tőből képzett szavakat tekintik, így a szócsaládok mérete nagyon különböző lehet. Így a teszten kijövő eredmény várhatóan kevesebb lesz, mint az előzőekben bemutatott tesztnél, ahol például a nation ’nemzet’, national ’nemzeti’, nationalize ’államosít’, nationality ’nemzetiség’ szavak külön szónak számítanak, a VocabularySize esetében viszont egy szócsaládot alkotnak.

A szócsaládokat gyakorisági sorrendbe rendezik, és százasával csoportosítják. Egy adott jó válasz azt jelenti, hogy abból a csoportból az összes szócsaládot ismeri a kitöltő, amelyikből az adott szó van. Így ha 140 helyes választ adunk, akkor 14 ezer szócsaládot ismerünk. A pontos kalkulációt a honlap nem mutatja be, ám a teszt megbízhatóságáról készült vizsgálatok szerint a módszer megbízható.

Ugyancsak feleletválasztós tesztet kell kitöltenünk a Vocabulary Test oldalán, ahol az 50 kérdés megválaszolása után a helyes megoldást is megnézhetjük. Emellett arra is lehetőség van, hogy visszajelezzünk a teszt készítőjének arról, hogy mennyire tartottuk helyesnek a program által végzett becslést. A feladatsor az 1000 és 10 000 közti szókincsméret becslésére alkalmas.

Ez a teszt is gyakorisági listákon alapul, ám arról, hogy pontosan mit tekintenek egy szónak és az eredményt milyen módszerrel számítják ki, nem olvashatunk a honlapon. Annyit mindenestre megtudunk, hogy valamilyen súlyozott átlagot használnak és a teszt very scientific ’nagyon tudományos’ – ami kétségkívül megnyugtató.

Alkotó fantázia

Egy harmadik módszert használ a brit Vivian Cook nyelvészprofesszor tesztje. Itt definíciók alapján kell a megfelelő szót begépelni úgy, hogy csupán az első betű van megadva. A megadandó szavakat gyakorisági sorrendjük alapján listázták (ugyancsak a Brit Nemzeti Szövegtárra alapozva) és sávokra osztották (pl. 0–1000, 1000–2000, 2000–5000). Minden gyakorisági sávból tíz-tíz szó szerepel a tesztben.

A honlapon két feladatsor szerepel: az egyik az 1000–20 000, míg a másik 50 000–150 000 közti sávban mér. Sajnos a 20 és 50 ezer közötti tartományhoz nem adnak feladatlapot. A teszt készítési módszeréről meglehetősen keveset tudunk meg: csupán azt, hogy a BNC-ből származó szavakhoz rendelt definíciókat az Oxford English Dictionaryben ellenőrizték.

A teszt megoldása korántsem egyértelmű. Például a leggyakoribb 1000 szó között elsőként ez a definíció szerepel:

a group of people meeting to decide something is a c_______ ’egy olyan embercsoport, akik azért találkoznak, hogy eldöntsenek valamit’

Itt a helyes megoldás a committee ’bizottság’, ám a council ’tanács’ szintén elfogadható lehetne. A tesztben több helyen van lehetőség más jó megoldás megadására is. Az 50 kérdés megválaszolása után a megoldókulcs segítségével ki kell számolni, hogy az egyes gyakorisági sávokban hány jó válaszunk volt. A legmagasabb olyan sáv mutatja a szókincsünk méretét, amelyben legalább öt találatunk volt.

Mekkora is a szókincsünk?

A fent bemutatott tesztek elvégzése után az egyetlen adható válasz – ez nem derült ki. Némelyik tesztet többször is elvégeztük. Egy hónapon belül ugyanaz a beszélő rengeteg különböző pontszámot kapott: 8000-től egészen a „legalább 20 000 szó” tartományig születtek eredmények. A legkisebb szókincset a VocabularyTest mérte, majd a VocabularySize (mely szócsaládokat számol), aztán a TestYourVocab, végül a legmagasabb érték Vivian Cook tesztjén született. Az, hogy a pontszámok között ilyen jelentős különbségek vannak, azt jelzi, hogy a teszttől nagyban függ az eredmény. Azt pedig nem tudjuk eldönteni, melyik érték áll legközelebb a valósághoz, tehát melyik teszt a legjobb.

Ez azonban ne szegje kedvünket, ha játszani akarunk! Nyelvgyakorlásnak nem rossz mulatság – csak az eredményeket ne vegyük túl komolyan. Angolul nem beszélő, játékos kedvű olvasóinknak magyarra is találtunk egy tesztet, de kitöltése elég időigényes, mert minden egyes tesztkérdés után külön letölti a program a megoldást is.