-
Sándorné Szatmári: @mederi: 11 Kiegészítem a korábbi, mederi néven írt megjegyzésemet.. Ami a cikkben is kife...2025. 06. 05, 13:16 Falánk igék
-
nasspolya: @ganajtúrós bukta: www.reddit.com/r/linguisticshumor/s/BuJhBlK4t82025. 06. 01, 01:06 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Korábban számos valóban értelmetlen bejegyzések és viták fóruma is volt helyenk...2025. 05. 18, 16:36 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: A viták az új cikkek hiánya és a vitaképes kommentelők elmaradása miat...2025. 05. 14, 10:56 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 43 Remélem, hogy a 43. hozzászólást már nem törlitek (.. ezt is mentet...2025. 05. 14, 08:39 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Évszázados vitát zárt le az olasz kutatók bejelentése: nem hamisítvány, hanem eredeti az az etruszk sírból előkerült aranyékszer, amely a legrégebbi fennmaradt latin feliratot őrzi. A Fibula Praenestina a római Nemzeti Etnográfiai Múzeumban látható.
Nincs kétség, a Fibula Praenestina igazi – adta hírül az olasz sajtó a római és a firenzei tudományegyetem, valamint az olasz Nemzeti Kutatóközpont tudósainak bejelentését. Az eddig vitatott eredetű tárgy egy arannyal bevont ókori ékszer, a mintegy 11 centiméter hosszú praenestei fibula.
A Krisztus előtti hetedik századra datált és leginkább egy biztosítótűre emlékeztető fibula egykori gazdája ruháját tartotta össze. Nevét származási helyéről kapta: az aranycsat a Rómától nem messze levő Praeneste (ma Palestrina) városánál kiásott etruszk Bernardini-sírból került elő. A fibulát Wolfgang Helbig német régész vásárolta meg és mutatta be 1871-ben a nagyközönségnek.
A praenestei fibula eredetét kezdettől fogva vitatták. Az olasz régészek a hetvenes években egyenesen hamisítványnak kiáltották ki, azt állítva, hogy az ékszert Helbig manipulálta a fibula oldalára vésett felirattal együtt. A közelmúltban a legmodernebb technológiai eszközökkel vizsgálták meg a csatot és kiderült, hogy mégiscsak eredeti. Így a praenestei fibulán olvasható felirat a legrégibb latin nyelvű írásos emlékké vált.
Az ékszer oldalán, jobbról balra a Manios me fhefhaked Numasioi, vagyis latinul a Manius me fecit Numerio (Manius készített engem Numeriusnak) ólatin felirat olvasható.