A turisztikai vállalkozó a saját tulajdonában levő bálványosfürdői panziót hozta példaként, ahol tavaly már a vendégeknek mintegy nyolcvan százaléka érkezett Bukarestből vagy Dél-Románia más településeiről. Megjegyezte, panziója adatai Háromszéken tekinthetők reprezentatívnak, Székelyföld nyugatibb régióiban feltehetőleg mások az arányok.

Daragus Attila emlékeztetett arra, hogy a román turisták a kilencvenes években még tartottak attól, hogy Székelyföldön bántódásuk esik románságuk miatt. Ez a félelem azonban fokozatosan feloldódott, és az elmúlt években tartott székelyföldi gasztronómiai fesztiválok igazi áttörést eredményeztek.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A Falusi Turizmus Szövetség alelnöke több vonatkozásban is előnyösnek nevezte a román vendégek érdeklődésének növekedését. A turisztikai vállalkozók számára rendkívül fontos, hogy a román vendégek kikapcsolódási kedve sokkal kevésbé szezonfüggő, mint a magyaroké. Míg a magyarországi turisták általában csak júliusban és augusztusban, illetve a csíksomlyói búcsú idején vagy testvértelepülésük falunapja alkalmából látogatnak a Székelyföldre, a dél-romániai turisták folyamatosan jelen vannak a térség panzióiban. Megjegyezte azt is: a román vendég jobban megadja a módját a kikapcsolódásnak, több pénzt költ, gálánsabb.

A romániai szakminisztérium Kovászna megyében 121 vendéglátó-ipari egységet tart számon összesen 4893 vendégággyal, Hargita megyében 340 egységet 7263 vendégággyal.