-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Követi a nyugat-európai trendet a magyar újságírás, a közösségi média adta lehetőségek ismertek az újságírók előtt, de azokat még elsősorban magáncélra használják - derül ki a Flow PR kommunikációs ügynökség és a Capital Research piackutató intézet közös, Trendlabor Médiaindex 2010 című, az MTI-hez is eljuttatott felméréséből.
A közéleti, gazdasági, bulvár és életmóddal foglalkozó médiumok, valamint a szakosodott médiumok (ingatlanos, egészségügyi, informatikai) szélesebb kört elérő szerkesztőségeiben dolgozó újságírók körében végzett kutatás a közösségi média és az újságírók kapcsolatát térképezte fel. Ebből kiderült, hogy a válaszadó újságírók kétharmada ismeri a közösségi média csatornáit, bár egy kicsit bizonytalanok voltak a besorolásoknál.
Ötödük az Origo és az Index hírportálokat is a közösségi médiához tartozónak vélte. A megkérdezettek csaknem kétharmada szerint szükséges, hogy az újságírók részt vegyenek a közösségi médiában zajló párbeszédekben és folyamatokban, ötödük szerint „aki kimarad, az lemarad". Ami a közösségi oldalakon megjelenő információk hitelességét illeti, az újságírók kétharmada megkérdőjelezi őket.
Az újságírók 85 százaléka regisztrált a Facebookon, kétötödük naponta felmegy az oldalra. Valamivel többen, 87 százalékban vannak jelen az Iwiwen, viszont már ritkábban használják: nagy részük csak hetente lép be. A válaszadók negyede ír blogot, 11 százalékuk többet is, 50 százalékuk használja a Twittert. A mikroblogok közül ez utóbbi ismertsége már magas, az újságírók 39 százaléka regisztrált is az oldalon, de csak 22 százalékuk használja naponta.
A megkérdezettek 85 százaléka ismeri a YouTube videomegosztó oldalt, és 51 százalékuk rendszeresen néz videókat a neten. Itt már magas azoknak az újságíróknak a száma, akik témakeresés esetén, további információk gyűjtésekor fel is használják őket. Az újságírók negyede kizárólag szabadidőben néz videókat.
A válaszadók viszont nem ismerik a Flickr fotómegosztó online szolgáltatást vagy a Scribd dokumentummegosztó oldalt, holott általánosan elterjedt vélemény, hogy éppen ezek az alkalmazások könnyíthetik meg egy újságíró munkáját - mutat rá az elemzés.
A kutatásban rákérdeztek az internetalapú, általában ingyenes vagy kedvező tarifát nyújtó telefonálás elterjedtségére is. Az eredmények meglepően magas használati arányt mutatnak: a válaszadók négyötöde már használta, ismeri, és el tudja képzelni, hogy munkára is használni fogja. A szolgáltatást azonban egyelőre kizárólag a külföldi médiumok újságírói veszik igénybe.
Az újságírók előszeretettel használják a mobilinternetet; a válaszadók több mint fele már rendszeresen igénybe veszi, további ötöde pedig a jövőben tervezi, hogy használni fogja. Ez a hírverseny további élesedését vetíti előre, hiszen a helyszínen rögzített tudósítás a mobilinternetnek köszönhetően akár valós időben is elérhetővé válik – emeli ki a felmérés.
A kutatást online kérdőív segítségével végezte a Capital Research csaknem ezer címre kiküldött kérdőívvel. A kitöltési arány tízszázalékos volt. Az elemzés hozzáteszi, hogy mivel online kérdőívről van szó, olyan újságírók válaszoltak a kérdésekre, akik már eleve egy kicsit otthonosabban mozognak az interneten és vélhetően a közösségi oldalakon is.
A Trendlabor Médiaindex 2010 egy kutatássorozat első darabja. A Flow PR ezentúl évente kívánja közzétenni a médiával és az online kommunikációval kapcsolatos trendekről készült kutatásait.