Az AKUT Alapítvány által szervezett és egy Üllői úti házban zajlott program célja az volt, hogy újszerű módon fogjon össze egy együtt élő, azonban egymással kevés kapcsolatot létesítő lakóközösséget. A közös munka és a közösség összefogásaként született meg a 12 receptet, a házzal és a lakókkal kapcsolatos személyes történeteket, fotókat tartalmazó szakácskönyv Házi receptkönyv címmel –  mondta el Kaló Zsuzsa a közösségszervező alapítvány kuratóriumának tagja az MTI-nek.

A kiadványban a lakók legtöbbször olyan ételek receptjeit gyűjtötték össze, amelyek valamilyen módon a házhoz is kötődnek. A „hűtemény” névre hallgató, hűtéssel készülő receptet például az egyik fiatal lakó a házba költözése idején tanulta meg, azonban csak a desszert elkészítése után jutott eszébe, hogy hűtője még nincsen, így egyik szomszédja segítségét kellett kérni, hogy elkészülhessen a sütemény.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A lakókkal zajló munka során a szakemberek elsősorban egy olyan hatékonyan működő, önszervező és önsegítő csoportot akartak kialakítani a lakóközösségből, amely hatékonyan képes működni a hétköznapi élet különböző színterein.

A több hónapos munka első közös akciója egy házi majális szervezése volt május elsején. „Autentikus, élő cigányzenével, közösségi programokkal, közös főzéssel, csere-bere akcióval, régi ruhák újrahasznosításával, közös kertészkedéssel és a ház receptjeinek, valamint a hozzájuk kapcsolódó történeteknek az összegyűjtésével kapcsolódtak egymáshoz a házban élők, és a közös gondolkodás részeként ekkor született meg a ház receptkönyvének ötlete is” –  fejtette ki Kaló Zsuzsa. „Ha létrehozunk az üllői úti lakókhoz hasonló lokális közösségeket, akkor egyebek mellett a deviáns csoportokba tartozóknak is lehetőségük lesz az ehhez hasonló kapcsolatokat kihasználni az életük különböző területein” –  magyarázta a szakember. Kifejtette, külföldön is alakulnak külső segítséggel ilyen közösségek; Bécsben például a közös képviselők mellett időnként mediátorok is dolgoznak, akik segítenek a házban felmerülő konfliktusok megoldásában, minden fél számára kedvező kompromisszum kialakításában.

Az alapítvány munkatársai az üllői úti ház esetében olyan közösségfejlesztő módszereket alkalmaztak, amelyeket eredetileg falvakra dolgoztak ki. „A módszer elmélete szerint az embereknek számos felfedezetlen és kihasználatlan kapacitásuk van, amelyeket jobban kihasználva és egymás segítésére fordítva mindenki a saját maga igénye szerint profitálhat belőle.”