Vajon mi az országok sorrendje az angolul tudó lakosságuk száma szerint? Valószínűleg sokan nem tudnák megmondani a helyes választ, a cikk bevezetője után azonban már talán kevésbé meglepő, hogy az USA, India, Nigéria és Nagy-Britannia után ötödik helyen – 46 millió angolul beszélőjével – a Fülöp-szigetek egy igazi angol nyelvi nagyhatalom.

Fülöp-szigeteki telefonos ügyfélszolgálati központ
(Forrás: wikimedia commons)

A Fülöp-szigetek lakosságának jó általános angoltudása két dolognak köszönhető. Az egyik az amerikai védnökség 50 évnyi félgyarmati időszaka, ami az ország 1946-os függetlenségéig tartott, a másik pedig az egységes nemzeti nyelv hiánya. A főváros környékére jellemző tagalog nyelvből kialakított-átnevezett filippínó az ország hivatalos nyelve az angollal együtt, azonban országszerte nem túl népszerű. Jellemző, hogy a Wikipédia például kevesebb filippínó nyelvű szócikket tartalmaz, mint amennyit két másik, kisebb fülöp-szigeteki nyelven. A tagalog/filippínó anyanyelvi használóinak száma 25 és 50 millió között lehet. Nagyjából ugyanekkora az angolul tudók száma is az országban (a lakosság 55 százaléka).

A Fülöp-szigetek ugyanakkor a világ egyik legváltozatosabb országa nyelvi szempontból. Területén 14 olyan helyi nyelv van, melyet egymilliónál többen beszélnek – azaz több, mint a tízszer nagyobb Kínában.

A Fülöp-szigetek népei és nyelvei
(Forrás: wikimedia commons)

A Fülöp-szigeteken gyakran középiskolák és a felsőoktatás nyelve is az angol, ezért is van, hogy a helyieknek nincs erős akcentusuk. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a jó angol nyelvtudást megkívánó üzleti tevékenységek, mint például a telefonos ügyfélszolgálatok iparának tíz százaléka a Fülöp-szigetek gazdaságát erősíti, évi 13 milliárd dollár értékben. Az ipar azonban most veszélyben lehet, mert a Fülöp-szigetekiek angol nyelvtudása már harminc éve romló tendenciát mutat a Guardian cikkének összefoglalója szerint.

A tavalyi évben a telefonos ügyfélszolgálati állásba jelentkezők 95 százalékát kellett elutasítani nem megfelelő angol nyelvtudásuk miatt. A 40 év alattiak ma már csak ritkán beszélnek jól angolul. A változás a 70-es években kezdődött, amikor az iskolákban bevezették a filippínó nyelvű oktatást. Ez a nemzetépítés része lett volna, ám a tagalogból mesterségesen létrehozott filippínó a mai napig nem lett sokkal népszerűbb. A romló gazdasági helyzet és a velejáró elszegényedés szintén nem kedvez a nyelvtanulásnak.

Az ezredforduló után lett a legrosszabb a helyzet. Ekkor a Fülöp-szigeteki tanároknak csak az ötöde, a végzős diákoknak pedig csak hét százaléka tudott elég jól angolul. A kormány reakciója minderre az volt, hogy a középiskolákban ismét bevezette az angol nyelvű oktatást. Azóta ismét javulóban van az angol nyelvtudás az országban.