Hellenisztikus kori sírkamrákat tártak fel az albániai Durrësben, a temetkezéseket egy építkezés során fedezték fel. Eddig harminchat sírt találtak, többségüket a szakemberek a Kr.e. 2. századra datálják - olvasható a The Greek Reporter angol nyelvű görög lap online kiadásában.

A régészek szerint négy különféle sírtípust lehet megkülönböztetni, az ásatások során kerámiatárgyak sokasága került elő, urnákat és egyéb tárgyakat tártak fel.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Durrëst (Dürrakhion, Dyrrachium) Sztrabón tanúsága szerint Kr. e. 627-ben korinthoszi és kerkürai telepesek alapították Epidamnosz néven. Jól működő oligarchikus társadalmát Arisztotelész haladó példaként említette Politikájában. i. e. 435-ben Korinthosz és Kerküra között az Epidamnosz birtoklása miatt kialakult viszály polgárháborúhoz (epidamnoszi háború), majd a peloponnészoszi háború kirobbanásához vezetett (Kr. e. 431).

Kr. e. 312-ben Glaukiasz illír király vonta fennhatósága alá a várost, majd a rómaiakkal szemben elvesztett I. illír háború következtében i. e. 229-ben a Római Birodalom részévé lett, és Dyrrachium néven fontos hadi és tengerészeti bázissá vált. Pompeius itt állította fel hadiszállását, és innen verte vissza riválisa, Caius Iulius Caesar támadását i. e. 48-ban. A római uralom alatt Dyrrachiumtól indult keletre Thesszaloniki és Konstantinápoly felé a Via Egnatia. Augustus császár az actiumi csatát (i. e. 31.) követően veterán légionáriusokat telepített le a városban. Itt született 430 körül a későbbi bizánci császár, I. Anastasius.