2015 márciusában, Portlandben rendezték az emberek és a robotok kapcsolatával foglalkozó, International Conference on Human-Robot Interaction (HRI2015) című tanácskozást. A nemzetközi konferencián díjazták az ELTE Etológiai Tanszék kutatóinak publikációját is.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A Leading a Person Using Ethologically Inspired Autonomous Robot Behavior című értekezés, amelynek szerzői Soh Takahashi, Gácsi Márta, Korondi Péter, Hideki Hashimoto és Mihoko Niitsuma, a Late-Breaking Report Award díjat szerezte meg. A publikációt az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport, a BME Mechatronika Optika és Gépészeti Informatika Tanszék (MOGI), valamint japán egyetemek kutatói közösen jegyzik. Az Egyesült Államokban rendezett konferenciát számos világcég – a Google, a Disney, a Honda – támogatta.

Gácsi Márta az ELTE tudományos munkatársa az elte.hu érdeklődésére elmondta, hogy az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport a BME MOGI Tanszékével együttműködésben etológiai megközelítést használva fejleszt robotokat. Az Etológiai Kutatócsoport családi kutyák és speciálisan képzett segítőkutyák társas-kommunikációs viselkedéséből kiindulva mérnökökkel közösen alkotja meg azokat a programokat, amelyek segítő robotok „élőlényszerű” viselkedésének kialakítását eredményezik.

Biorobot?
(Forrás: kutyaetologia.elte.hu)

Az ELTE Etológia Tanszékén Miklósi Ádám vezetésével különböző nemzetközi együttműködések keretei között már közel tíz éve zajlanak olyan robotikai projektek, amelyek a kutyák szociális viselkedését és kognitív képességeit vizsgáló tanulmányok eredményeit hasznosítják.

A csoport kutatóinak egyik korábbi felvetése alapján figyelik a kutyák spontán „vezetési” képességét: vagyis azt, hogy pontosan milyen viselkedésformákat használva képesek odavezetni gazdájukat egy célhoz. Például a hangjelző kutyák siket gazdájuknak jelzik, hogy valami történt a környezetükben, amiről ők nem tudhatnak (például becsöngettek), majd odavezetik őket az ajtóhoz, méghozzá olyan módon, hogy rendszeresen ellenőrzik, követi-e még őket a gazda.

A visszacsatolásnak olyankor van jelentősége, ha több cél is lehetséges: például sírhatna a kisbaba a szomszéd szobában, vagy lejárhatna a mikrohullámú sütő a konyhában. A kutatók első lépésként megfigyelik, hogy egy kutya miként viselkedik ilyen helyzetekben, azaz hogyan irányítja a célhoz az őt követő embert, és hogyan mutatja meg neki a cél pontos helyét. A kutya viselkedését úgy írják le, hogy az egészen más fogalmakat, használó mérnökök és informatikusuk a szükséges viselkedéselemeket beépíthessék a robot programjába.

További olvasnivaló

A kutya az első biorobot