-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Mózes öt könyve kétszer olyan hosszú volt régen, mint ma? Egy szokatlan számadat látszólag erre utal, de lehet, hogy egészen másról van szó. A próféta körül mindenesetre több rejtély is lappang... Most ezek közül jártunk utána kettőnek!
A héber Biblia szövegében sok tipográfiai furcsasággal találkozhatunk. Már írtunk a szokatlan formájú betűkről – kiderült, mi köze a kettétört betűnek az ágyékon szúráshoz és a polgárháborúhoz. Most továbbmegyünk, és újabb meglepő esetekről írunk. Mózes unokája tényleg bálványimádó pap volt? Eredetileg kétszer olyan hosszúak voltak Mózes könyvei, mint ma, vagy ez egyszerű félreértés?
(Forrás: Wikimedia Commons)
Családi problémák
A Bírák könyvében olvashatjuk a következőket:
És felállították magoknak a Dán fiai a faragott képet, és Jonathán, a Manasse fiának Gersomnak fia és az ő fiai voltak papok a Dán nemzetségében egészen a föld fogságának idejéig. És felállítva tarták a Míka faragott képét, a melyet az készíttetett, mindaddig, míg az Istenháza Silóban volt.
(18:30-31, Károli Biblia)
A Biblia arról beszél, hogy ezek a papok bálványt imádtak. De miért sorolja fel a könyv az egyikük családfáját? Ha megnézzük az eredeti héber változatot, valami egészen furcsát látunk...
Menáse – a Károli-fordításban Manasse – neve héberül מנשה. Azonban ez a szövegben מנשה formában szerepel, a nun (נ) betű magasabban található, mint a szöveg többi része. Ha pedig összeolvassuk a maradék három betűt, a משה, azaz Móse (Mózes) nevet kapjuk. Utólagos betoldásról lenne szó, és nem is Menáse leszármazottja volt a bálványimádó pap, hanem Mózesé, a nagy prófétáé?
Mint a Talmudban is említik (Bává Bátrá 110a), a Krónikák könyvében Gersom fiaként csak egy bizonyos Sevuél szerepel, de ez beszélő név: arra utal, hogy viselője ’visszatért Istenhez’, tehát hivatkozhat arra, hogy az illető felhagyott a bálványimádással.
Efféle szövegkritikával már az ókorban foglalkoztak a zsidók, és egyáltalán nem találták magát a felvetést szentségtörésnek. A babilóniai Talmud tulajdonjoggal kapcsolatos Bává Bátrá traktátusa említi az esetet (109b). A talmudi bölcsek arra jutottak, hogy a Bírák könyvében szereplő Menáse valójában Mózes, hiszen a Krónikák könyvéből kiderül, hogy Mózesnek valóban volt Gersom nevű fia.
De akkor miért Menáse szerepel a szövegben? A bölcsek szerint azért, hogy a Biblia egyben előreutaljon Menáse királyra, a bálványimádó uralkodóra, aki saját elsőszülött fiát is tűzáldozatul adta a pogány istenségeknek (2Kir 21). A Bibliára általánosságban is jellemzőek a hasonló utalások, viszont gyengíti az érvelést, hogy nem vissza-, hanem előreutalásról van szó – Menáse ekkor még meg sem született.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Rási, a neves középkori zsidó Biblia-kommentátor szerint Mózes iránti tiszteletből toldottak be egy betűt, és a betoldást jelölték ezzel a sajátos módszerrel. (Rási könnyen érthető Biblia-magyarázatai ma is rendkívül népszerűek – itt nem valamiféle szélsőséges véleményről van szó, hanem a zsidó hagyomány központi vonulatáról.) Habár Rási nem írja, a betoldás egyben az előreutalást is megmagyarázhatja, hiszen ki tudja, pontosan mikor került rá sor.
Természetesen az is lehetséges, hogy Mózesnek semmi köze a bálványimádó Menáséhez és csak névazonosságról van szó – a Bírák könyvének Menáséja egyes számítások szerint túl későn élt volna ahhoz, hogy tényleg Mózes unokája legyen –, de az bizonyos, hogy régóta létezik kettőjüket összekapcsoló hagyomány.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A rejtélyes középső betű
Vannak-e más hasonlóan felfelé kilógó betűk a héber Biblia szövegében? A Bírák könyvében található nunon kívül még három ilyen betű létezik, de ezek esetében még ennyire sem világos, mit jelöl ez a tipográfiai megoldás. A háromból a legvitatottabb a Zsoltárok könyvében szereplő kilógó betű, ezt fogjuk most részletesebben megvizsgálni.
A Zsoltárok könyvében egy kilógó ájin betű szerepel 80:14-nél. (Az ájin egyfajta torokhanggal ejtendő, pontos ejtése nyelvjárástól függ. A magyarban nincs megfelelője.) Ha összeolvassuk a fennmaradó betűket, nem sokra jutunk, tehát itt más lehet a titok nyitja. A babilóniai Talmud Kidusin traktátusa szerint (30a) ez az ájin a középső betű. Ez még érthető is lenne – ha valaki kézzel másolja a szöveget, segítségül szolgálhatnak neki a hasonló kiemelések. Egyfajta ellenőrző eljárás lehet a kiemelkedő betűig megszámolni a betűket: ha nem stimmel a számuk, akkor látszik, hogy a könyv első felébe csúszott hiba. Igen ám, csakhogy egyáltalán nem ez a betű a könyv felezőpontja!
(Forrás: Wikimedia Commons)
Az egyik legelterjedtebb magyarázat a közelmúltban elhunyt neves orosz származású izraeli rabbi, Jicchok Zilber nevéhez fűződik. Szerinte a rejtélyes ájin a középső szokatlan betű. A Zsoltárok könyvében ugyanis több olyan betű is található, amely vagy nagyobb, vagy kisebb a többinél, vagy feljebb van írva. Ezek közül valóban az ájin a középső. Az érvelés kissé furcsán hangzik, de megerősíti az a tény, hogy a Talmud ugyanezen passzusa a Tóra-tekerccsel kapcsolatban is meghatározza a „középső betűt”, és a szokatlan pozíciójú betűket megszámolva ott is a szöveg által említett betű a középső. Igaz, arról viták dúlnak, hogy az általunk korábban említett megtört váv szokatlan betűnek számít-e...
Titokzatos terjedelem
A Tóra Mózes öt könyve, mind a zsidó, mind a keresztény Bibliák első öt könyve. A teljes Biblia ennél hosszabb: a zsidó Biblia tartalmazza a prófétai könyveket és az olyasféle szent iratokat, mint a Zsoltárok könyve, a keresztény Bibliákban pedig az Újszövetség és irányzattól függően néhány további könyv is megtalálható. Lehet, hogy azért nem esnek pontosan középre ezek a betűk, mert a Tóra és a Zsoltárok könyvének szövege a Talmud lejegyzése óta megváltozott? Arról már írtunk, hogy jelenleg sem teljesen azonos a forgalomban lévő Tóra-tekercsek szövege, de az eltérések száma igen kicsi, pedig a rituális célra készülő tekercseket napjainkig kézzel másolják (igaz, ma már számítógéppel is ellenőrzik). Viszont ha valóban a Talmud által „középső betűnek” titulált betű szerepelne a szöveg közepén, akkor igen jelentős hosszbeli különbségről lenne szó.
Létezik egy igen különös, de gyakran említett hagyomány, ami első látásra amellett szólna, hogy a Tóra szövege nagyot változott. Eszerint a Tórában kereken hatszázezer betű van. Igen ám, csakhogy a Tóra ma használatos szövegében összesen 304805 betű található, ami jóval kevesebb, mint a hatszázezer. Az ókori források és a Tóra első görög és arámi fordításai sem támasztják alá azt az elképzelést, hogy a Tóra régebben kétszer olyan hosszú lett volna.
(Forrás: Wikimedia Commons / Xenophon / GNU-FDL 1.2)
Ha megnézzük, honnan ered a hatszázezres szám, a rejtély megoldódik. Az az állítás, miszerint Mózes öt könyve hatszázezer betűből áll, nem valamiféle Tóra-másolási vagy egyéb írnoki szakmunkában olvasható, hanem egy misztikus műben – a Zohárban (egészen konkrétan a Zohár Chádás Énekek énekéhez fűzött kommentárjában). A zsidó misztikus, kabbalisztikus írásokban pedig a létező legfurcsább számértékek is előfordulnak, konkrétan a Tóra hosszával kapcsolatban is. Miért van ez?
A zsidó misztikában igen jelentős szerepet játszanak a számok, és olykor a legfurcsább dolgok is számszerűsítésre kerülnek – egy sokat vitatott értekezés egyenesen Isten hosszát taglalja! De ezek a számok rendszerint nem konkrét mennyiségeket jelölnek, hanem csak a beavatottak számára érthető utalásokat takarnak. A gyanúsan kerek hatszázezer valószínűleg egészen másra utal, mint Mózes öt könyvének betű szerinti hosszára. A hatszázezres szám valóban gyakran megjelenik a misztikus iratokban, például egyes nézetek szerint hatszázezer zsidó lélek létezik (és ezek több részre hasadnak, hogy kiadják a tényleges lélekszámot), hatszázezer Tóra-magyarázat lehetséges, és így tovább. Azt a verziót egyéb bizonyítékok hiányában bátran elvethetjük, hogy ismeretlen szerkesztők ténylegesen a felére rövidítették Mózes öt könyvét...
További olvasnivaló (angolul)
Hol van a Tóra és a zsoltárok közepe?