-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Braille-írású szakácskönyvet adta ki Lengyelországban. Marek Kalbarczyk, a könyv vak társszerzője egyebek közt a mazóviai városok leírását is beleszőtte, mert szerinte a vakság nem az életből kizáró fogyatékosság, csak megnehezíti a mindennapokat.
Az Ízek az ujjak hegyén című szakácskönyv gyakorlati leírásokkal igazítja el az olvasókat, hogyan kerüljék el a sérüléseket a konyhában. Az ételreceptek Piotr Adamczewski gasztronómiai kritikus tollából származnak.
„Az ételeket úgy alkotjuk, mintha az ízek egyes rétegeit helyeznénk egymásra. Ezt a szakácskönyvet azért adtam ki, mert a vakok gyakran nem is tudják, hogy mennyire egyszerű az egész számukra” – mondta Kalbarczyk a Polityka című hetilap legújabb számának adott interjújában.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Szerinte a vakoknak nem kifinomultabbak az érzékszervei, mint másoknak, „csak jobban odafigyelnek rájuk”. Hangsúlyozta, hogy a legtöbb információt a látásnak köszönheti az ember, ezért hiányában „minden unalmasabb számára, és többet szagol, tapint és ízlel”.
A szerző felvázolta a vakok konyhavilágát, kiemelve, hogy gyakran olyan problémákkal szembesülnek, amelyekre a látó emberek ügyet sem vetnének. „De ha valaki odafigyel a sistergésre és a fortyogásra, sok mindent képes felismerni” – magyarázta, hozzátéve: általában az illatok jelzik, hogy mikor kész az étel, de a rántott húst például tapintással ellenőrzi, mielőtt kivenné a serpenyőből.
Arra is kitért, hogy hagymaaprítás nem megterhelő a vakok számára, hiszen becsukhatják a szemüket, sőt el is fordulhatnak.
A könyv útikalauz részeiben elsősorban az adott helységek hangulatát ragadja meg. „Mi a főtérre megyünk, hogy meghalljuk a város hangját. Mert minden városnak saját hangja van” – fedte fel.
Az illatoknak a helyszínek felfedezésében is meghatározó szerepük van. „Az éttermek, antikváriumok, cipőboltok egyedi illatokat árasztanak, amelyek elárulják, hogy merre járunk” – ecsetelte a lapban.
Kalbarczyk informatikus, az Esélyt a vakoknak alapítvány vezetője, és az első lengyel nyelvű beszédszintetizátor társalkotója. Társadalmi munkájáért a Polonia Restituta tiszti keresztjével tüntették ki. Több útikönyvet is írt vakok és gyengén látók számára.