-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Braille-írású szakácskönyvet adta ki Lengyelországban. Marek Kalbarczyk, a könyv vak társszerzője egyebek közt a mazóviai városok leírását is beleszőtte, mert szerinte a vakság nem az életből kizáró fogyatékosság, csak megnehezíti a mindennapokat.
Az Ízek az ujjak hegyén című szakácskönyv gyakorlati leírásokkal igazítja el az olvasókat, hogyan kerüljék el a sérüléseket a konyhában. Az ételreceptek Piotr Adamczewski gasztronómiai kritikus tollából származnak.
„Az ételeket úgy alkotjuk, mintha az ízek egyes rétegeit helyeznénk egymásra. Ezt a szakácskönyvet azért adtam ki, mert a vakok gyakran nem is tudják, hogy mennyire egyszerű az egész számukra” – mondta Kalbarczyk a Polityka című hetilap legújabb számának adott interjújában.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Szerinte a vakoknak nem kifinomultabbak az érzékszervei, mint másoknak, „csak jobban odafigyelnek rájuk”. Hangsúlyozta, hogy a legtöbb információt a látásnak köszönheti az ember, ezért hiányában „minden unalmasabb számára, és többet szagol, tapint és ízlel”.
A szerző felvázolta a vakok konyhavilágát, kiemelve, hogy gyakran olyan problémákkal szembesülnek, amelyekre a látó emberek ügyet sem vetnének. „De ha valaki odafigyel a sistergésre és a fortyogásra, sok mindent képes felismerni” – magyarázta, hozzátéve: általában az illatok jelzik, hogy mikor kész az étel, de a rántott húst például tapintással ellenőrzi, mielőtt kivenné a serpenyőből.
Arra is kitért, hogy hagymaaprítás nem megterhelő a vakok számára, hiszen becsukhatják a szemüket, sőt el is fordulhatnak.
A könyv útikalauz részeiben elsősorban az adott helységek hangulatát ragadja meg. „Mi a főtérre megyünk, hogy meghalljuk a város hangját. Mert minden városnak saját hangja van” – fedte fel.
Az illatoknak a helyszínek felfedezésében is meghatározó szerepük van. „Az éttermek, antikváriumok, cipőboltok egyedi illatokat árasztanak, amelyek elárulják, hogy merre járunk” – ecsetelte a lapban.
Kalbarczyk informatikus, az Esélyt a vakoknak alapítvány vezetője, és az első lengyel nyelvű beszédszintetizátor társalkotója. Társadalmi munkájáért a Polonia Restituta tiszti keresztjével tüntették ki. Több útikönyvet is írt vakok és gyengén látók számára.