-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az ötvenen túli netezők csaknem ugyanannyit chatelnek, mint a fiatalok, online telefonálásában pedig még náluk is aktívabbak.
Magyarországon az 50 év felettiek közel egyötöde internetezik rendszeresen, ez az arány nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít. Bizonyos online kapcsolattartási formákban a netet használó hazai szeniorok viszont a nemzetközi átlagnál, sőt még amerikai társaiknál is aktívabbnak bizonyulnak. Miközben például az internetező amerikai 57-65 éveseknek csupán 43 százaléka látogat közösségi oldalakat, addig a magyar időskorúak csaknem kétharmada él online közösségi életet – derül ki az Ithaka Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központ és a UPC Magyarország online kutatásából.
A megkérdezettek 10 százaléka szinte állandóan online üzemmódban van, a regisztrációval rendelkezők 64 százaléka naponta ellátogat kedvenc oldalára, 50 százaléka pedig több mint száz ismerőssel áll kapcsolatban. Már körükben is népszerűbb a Facebook, mint az Iwiw, sokan mindkét oldalon regisztrálták magukat. A felmérésben részt vevők 69 százaléka nem használ semmilyen szűrőbeállítást, így például gyakran telefonszámuk, más elérhetőségük is publikus. A megkérdezettek 45 százaléka soha nem foglalkozott a biztonsági beállítások módosításával.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A felmérés szerint az internetező szeniorok a rokonokkal, ismerősökkel való kapcsolattartásra használják ki leginkább az információs technológiák nyújtotta lehetőségeket. Az 50 év felettiek 46 százaléka a közvetlen családtagoktól, közülük is a fiatalabb rokonoktól tanulnak internetezni, 17 százalékuk szervezett képzésen vagy tanfolyamon sajátította el az online készségeket, harmada pedig autodidakta módon tanult bele a netezésbe.
A válaszadók csaknem negyede használ rendszeresen internetes telefonszolgáltatást, ez 4 százalékkal nagyobb arány, mint a fiatalabbak esetében. Több mint egynegyedük azonnali üzenetküldő segítségével chatel, a válaszadók több mint fele a hagyományos, vonalas telefont is rendszeresen használja.
A felmérésből kiderül, hogy a szeniorok 82 százaléka rendelkezik PC-vel, több mint egyharmaduk notebookot, laptopot (is) használ. Hetven százalékuknak van DVD-lejátszója, majdnem egynegyedüknek DVD-felvevője, amivel jócskán megelőzik a fiatalabb korosztályt. A műsorok rögzítéséhez a megkérdezettek csaknem fele még mindig hagyományos videómagnót használ.
Az Ithaka kutatóintézet a UPC Magyarország megbízásából készítette el a Digital Media Report 2011-es kutatását, amely átfogó jelleggel vizsgálja a magyar internetező népesség kommunikációs, tartalomfogyasztási szokásait, a közösségi oldalakkal kapcsolatos felhasználói típusokat, a személyes adatok védelmével kapcsolatos attitűdöket és a digitális kultúra mindennapi életre gyakorolt hatásait. A kutatás adatfelvétele online kérdőív segítségével történt 2011 novemberében, a kutatásban összesen 1339 fő vett részt.