-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Festményeken, grafikákon, korabeli fotókon, hangfelvételeken és filmrészleteken keresztül mutatják be, hogy Nyugat-Ukrajna Európához tartozásának milyen történelmi előzményei vannak.
Galíciai mítosz címmel nyílt kiállítás Bécsben csütörtökön a Bécs Múzeumban (Wien Museum), a tárlat lengyel, ukrán, osztrák és zsidó szemszögből mutatja be a régió történetét. Galíciát, amely területileg akkora volt, mint a mai Ausztria, a nyelvi és a vallási sokszínűség jellemezte, hiszen ukrán, lengyel és jiddis nyelven beszéltek és egymás mellett éltek a római katolikusok, a zsidók és a görögkatolikusok is. Galícia központja, Lemberg az Osztrák-Magyar Monarchia negyedik legnagyobb városa volt. A kiállítás festményeken, grafikákon, korabeli fotókon, hangfelvételeken és filmrészleteken keresztül mutatja be a térség életét és azt, hogy Nyugat-Ukrajna Európához tartozásának milyen történelmi előzményei vannak.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Galícia 1722-től tartozott a Habsburg Monarchiához, és az első világháború végén tűnt el a térképről. Ugyan II. József igyekezett fejleszteni a régiót, a tartományra a szegénység és a visszamaradottság volt jellemző. A lakosság nyolcvan százaléka földművelésből élt, a huszadik század első évtizedeiben csaknem félmillió lengyel, ukrán, zsidó és német lakos vándorolt ki az Egyesült Államokba, Kanadába és Brazíliába. 1837-ben kiépítették a környék vasúthálózatát, az itt található kőolajkészlet miatt pedig a Monarchia az Egyesült Államok és Oroszország után a második legnagyobb kitermelő országnak számított az első világháború előtt.
A bécsiek Galíciát az „osztrák Szibériának”, szegény, egzotikus lakosságú, messzi országnak tartották. Galícia szülötte, Joseph Roth osztrák író a térséget köztes birodalomnak nevezte, utalva arra a kettősségre, hogy Galícia egyszerre képviseli a visszamaradottságot és az előrehaladást, az átláthatatlan kulturális sokszínűséget és egy olyan világot, amelyben a zsidóság egykor virágkorát élhette, és amelyben az auschwitzi tragédia is történt.
(Forrás: Wikimedia Commons / Balkhovitin / CC BY-SA 3.0)
A Krakkói Nemzetközi Kulturális Központtal szervezett közös kiállítás augusztus 30-ig látható. Ez idő alatt számos kísérőrendezvényt is tartanak: március 27-én Jacek Purchla, a krakkói Jagelló Egyetem professzora tart előadást Galícia történetéről, április 21-én Martin Pollack, számos Galíciával foglalkozó könyv szerzője beszél a térségről. Május 21-én és 22-én kétnapos szimpóziumot rendeznek a témában, június 12-én és 16-án a galíciai bevándorlók örökségét felfedező várossétát szerveznek Bécsben. A tárlatot 2014 őszétől idén tavaszig Krakkóban mutatták be.