-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egyedi stílus – biztos, hogy elsősorban ez tesz különlegessé egy írót. De vajon mitől lesz unikum egy szerző írásmodora? Egy friss kutatás szerint a szókincs a döntő: ez alapján azonosítható be az alkotó „nyelvhasználati ujjlenyomata”.
Léteznek speciális szavak, amelyek kizárólag egyszer tűnnek fel egy-egy szerző műveiben, mintegy „nyelvi ujjlenyomatot” kölcsönözve használójuknak – állapították meg svéd kutatók olyan klasszikusok munkáit tanulmányozva, mint Herman Melville, Thomas Hardy és DH Lawrence.

A tudósok egy 1935-ös tanulmányra alapozták eredményüket. Akkor George Kingsley Zipf, a Harvard Egyetem nyelvésze kimutatta, hogy a második leggyakrabban használt szó éppen fele olyan gyakran bukkan fel egy adott szövegben, mint az első, a harmadik pedig harmad olyan gyakran és így tovább... S hogy egy-egy szerzőnél melyek pontosan ezek a szavak, abból matematikailag könnyen fel lehet állítani egy „nyelvi grafikont”.
A kutatók szerint minden szerző egy „metakönyvből” választja ki azt a szókészletet, amit beleépít a művébe. S bármennyire is igyekszik nem ismételni önmagát, egy idő után mégis kifogy az egyedi, egyszer használatos szavakból. Akkor következnek a többször használatos kifejezések – és máris kirajzolódik a csakis egy íróra jellemző, speciális görbe a „szógrafikonon”.
„Voltaképpen mindegy, hogy egy százezer vagy egy kétszázezer szót tartalmazó könyvből emelek ki tízezer szót, mindig ugyanazt a mintát kapom. Az író egész egyszerűen kivesz egy darabot a saját metakönyvéből, és ez világosan kifejezi az ő egyedi stílusát” – olvasható a kutatócsoport vezetőjének magyarázata a BBC honlapján.
Mire szolgálhat mindez? Az analízist végzők szerint ezzel a módszerrel könnyen beazonosíthatók lehetnek az eddig bizonytalan eredetű művek is. Csupán össze kell hasonlítani a kérdéses munkát a már megszületett „ujjlenyomatokkal”, és kész is a végeredmény. Ehhez persze az kell, hogy minél több ujjlenyomat készüljön el: ezen fáradoznak jelenleg az Umea Egyetem kutatói, akik további angol szerzők elemzése után más nyelvek vizsgálatára is szeretnének áttérni.