Szabó Máté egy települési nemzetiségi önkormányzat beadványa alapján több pontban fogalmazta meg kifogásait, ezek között azt, hogy szerinte sérül az egyenlő bánásmód követelménye, mert a törvény kizárólag a közhasznú jogállással rendelkező nemzetiségi szervezetek számára teszi lehetővé a jelöltállítást a nemzetiségi önkormányzati választásokon.
 

Az ombudsman arra is rámutatott, hogy a választások kitűzését a nemzetiségi törvény a népszámlálás adataitól teszi függővé, miközben több társadalmi és politikai tényező is befolyásolja, hányan készek önként megvallani a népszámláláson a nemzetiségi hovatartozásukat. Hozzátette: a 2011. évi népszámláláskor ráadásul nem is volt még ismert, milyen választójogi szerepük lesz az ilyen adatoknak.
 

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A biztos szerint így fennáll a veszélye annak, hogy olyan településen sem lehet majd nemzetiségi önkormányzati választást tartani, ahol egyébként jelentős számban élnek az adott nemzetiség tagjai. Szabó Máté úgy véli, a törvényi szabályozás így szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a nemzeti közösségeket az önkormányzatuk létrehozásának jogában.

Az ombudsman szerint az anyanyelvhasználat jogának korlátozását jelenti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok üléseikről akkor is kötelesek magyar nyelvű jegyzőkönyvet készíteni, ha a tanácskozás nemzetiségi nyelven folyt. Szabó Máté úgy látja, hogy ez a Nyelvi Kartában megfogalmazott állami kötelezettségeket is sérti.

Problémásnak nevezte azt is, hogy a települési önkormányzatra száll annak a nemzetiségi önkormányzatnak a vagyona, amely a 2014-es általános választáson már nem tud megalakulni. Utalt arra, hogy ez a vagyon a későbbiekben is csak nemzetiségi célokra használható fel, ám felvetette: miként fordítható nemzetiségi célokra a vagyon, ha nincs nemzetiségi közösség? Az ombudsman szerint a szabályozás egyfelől elvonja a vagyonnal való rendelkezés jogát a nemzetiségek által választott testületektől, másfelől nincs összhangban azzal, hogy a megszűnt települési nemzetiségi önkormányzat egyes jogköreit az országos nemzetiségi önkormányzatok veszik át.

Szabó Máté szerint sérti az ártatlanság vélelmét a törvénynek az a rendelkezése, amelynek értelmében a nemzetiségi önkormányzati vagyon jogellenes felhasználásáért azok a képviselők is felelősek, akik nem is vettek részt a döntéshozatalban.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket a helyi önkormányzatoknak kell biztosítaniuk, ám a fogyatékossággal élő nemzetiségi képviselők csak a lényegesen kisebb költségvetéssel gazdálkodó nemzetiségi önkormányzattól igényelhetik például a jeltolmácsot. Szabó Máté szerint ez alkotmányellenes megkülönböztetést jelent, és ellentétes a Magyarország által is vállalt nemzetközi kötelezettségekkel is.