A TTE állásfoglalása szerint, mivel az új NAT megadja a tananyag felépítésének logikáját, továbbá abban rögzítik az ismeretanyag számottevő részét, ezáltal jelentősen csökken az iskolák és a pedagógusok szakmai szabadsága. Ezzel a Történelemtanárok Egylete nem ért egyet – szögezték le.

Elfogadhatatlannak tartják és tiltakoznak az ellen, hogy a NAT – különösen az általános iskola 5-8. évfolyamára előírt tematikában – a történelmet túlnyomórészt politikatörténetté leegyszerűsítve és szűkítve tárgyalja, azon belül pedig a „nagy” történelmi személyiségek (királyok, szentek), továbbá a háborúk és csaták történetévé egyszerűsíti.

Mint írták, tartanak attól, hogy ha nem a széles értelemben vett, a művelődés-, mentalitás-, gazdaságtörténetet is megfelelő arányban tartalmazó tematikát követik, a legrosszabb hagyományok éledhetnek újjá, olyan történeti nézőpont válhat meghatározóvá a közoktatásban, amelyet a tudomány és a történelemtanítás évtizedek óta meghaladott.

Kifogásolják azt is, hogy a közreadott tananyag tematikája és mennyisége kényszerpályát ír elő, és így ismét a kétkörös, kronologikus tanítás a kötelező, vagyis az érettségiző diákok kétszer tanulják a teljes történelmet az őskortól napjainkig.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Nincs utalás arra sem, meg kívánják-e oldani a régóta esedékes kérdést, hogy a 20. század, és különösen az utóbbi évtizedek tanulására, tanítására hosszabb időt biztosítanak-e a megfelelő tananyagbeosztással. Ez a kerettanterv(ek) feladata, de a NAT már utalhatna erre – jegyezték meg.

Kitértek arra is, hogy az erkölcstan – meggyőződésük szerint – adott témához, tárgyhoz kötve tárgyalható, annak nem külön tárgyként való tanítását tartják helyesnek, hanem a tárgyalását valamennyi tárgyba beépíteni javasolják.

A NAT módosítása összefügg a 2011. december 20-án elfogadott, a nemzeti köznevelésről szóló törvény szövegével. A 2012. szeptember 1-jétől életbe lépő törvény alapján a NAT a tervek szerint 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben, az 1., 5. és 9. évfolyamon tanulók számára lép életbe.

A pénteken záruló társadalmi vita keretében az új NAT-ot az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján lehetett véleményezni. Korábban Takaró Mihály irodalomtörténész az MTI-nek azt mondta, a XX. század első felének magyar irodalmát nem mutatja be teljes egészében az új NAT, mert például olyan, a XX. század első felében alkotó, nemzetközileg elismert írók, mint Herczeg Ferenc, Tormay Cécile, Wass Albert, Gyóni Géza, Reményik Sándor, Tompa László, Kós Károly, Nyírő József vagy Szabó Dezső nem szerepelnek a tanítandó kötelező törzsanyagban.

Takaró Mihály – aki 1993 óta a magyar irodalom Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny bizottságának ügyvezető elnöke – úgy fogalmazott: 22 évvel a rendszerváltozás után nem tartható az az állapot, hogy a XX. első felének magyar irodalmát, az irodalmi kánont nem teljes egészében mutatja be az új Nemzeti alaptanterv.

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vezetője az MTI-nek erre reagálva elmondta, hogy a NAT társadalmi vitára bocsátott változatát a magyar műveltségi területi bizottság állította össze, s azok jelennek meg abban, akik eddig a tanítás alapját jelentették. Ugyanakkor megjegyezte: 2003-ban minden tartalom kikerült a NAT-ból, és a mostani kormány úgy döntött, hogy a tantervet olyan tartalommal kell megtölteni, amit minden iskolában tanítani kell. Jelezte: a NAT változhat a társadalmi vita során beérkezett felvetések alapján.