Az üzleti életben általánossá vált angol tökéletes használata azonban nem mindig elegendő, ezen felül sokat segíthet a helyi nyelv és kultúra ismerete is – derült ki azon a konferencián, amelyet Brüsszelben rendeztek a nyelvek európai napja alkalmából szeptember végén.

„Kezdetben az angolt használva próbáltunk betörni a román, a görög és az olasz piacra, de nem jártunk sikerrel” – mesélte Valentina Mincheva, a gyertyagyártással foglalkozó bolgár kisvállalat, az Evricom munkatársa. – „Románia és Görögország meghódítása már csak a földrajzi távolságok miatt is nagyon fontos volt számunkra, ezért ma már ott született szakembereket foglalkoztatunk, akik nemcsak a helyi nyelvet, hanem a szokásokat is ismerik.”

Mint elárulta, sikerüket többek között annak is köszönhetik, hogy cégük kereskedői a bolgáron kívül legalább két nyelvet beszélnek magas szinten.

Az induláskor nem igen volt szüksége a széles körű nyelvismeretre a lengyel Steelpress munkatársainak. Az 1967-ben alapított, utánfutókhoz alkatrészeket gyártó lengyel vállalkozás ugyanis Európában egyeduralkodó volt a saját részterületén. Ahogy teltek az évek, a piacon megjelent két versenytárs, így a cégnek váltania kellett. Sikeres lépés volt a vállalat honlapjának többnyelvűvé tétele: a világhálón ma a potenciális vevők a lengyel mellett németül, angolul, oroszul és spanyolul is tájékozódhatnak. Bármennyire meglepő, az oldalt Lengyelország után Mexikóból olvassák a legtöbben.

„Amikor megcéloztuk a francia piacot, először komoly nehézségeket okozott a kommunikáció a helyi szakemberekkel. Ezen azonban sikerült túllépnünk, és ma már a legnagyobb partnerünk egy gall cég” – mondta Anna Maria Dawid, amikor a nyelvismeretnek az üzleti világban betöltött szerepéről kérdezték az Európai Bizottság által szervezett konferenciáján, amelyen húsz tagállam kis és közepes vállalkozásainak képviselői vettek részt.

„Az európai polgárok egyre inkább ráébrednek, hogy milyen változásokat hozhat életükben az idegen nyelvek ismerete” – hangsúlyozta Andrulla Vassiliu, az unió oktatásért, kultúráért, többnyelvűségért és oktatáspolitikáért felelős biztosa. – „Amellett, hogy a többnyelvűség bővíti az egyén lehetőségeit a tanulás, az utazás, a munkavállalás területén a versenyképesség növelésével, az exportpiacok megnyitásával javítja a vállalkozások helyzetét is.”

Anna Cecilia Lindskog, a világszerte nyilvános illemhelyeket építő svéd családi tulajdonú vállalkozás, a Danfo AB munkatársa a helyi nyelv és a szokások ismeretének fontosságáról beszélt. A 115 főt foglalkoztató cég, amelynek éves forgalma meghaladja a 20 millió eurót, az unión kívül jelen van az arab világban, Afrikában, az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában. Jellemzően anyanyelvi munkatársakat foglalkoztat, akik ismerik az adott ország kultúráját is.

A szakember elmondta, hogy a nyelvismeret nem mindig elegendő, az önkormányzatok által kiírt pályázatok – gyakran csak az adott nyelven elérhető – szövegének értelmezése helyben élő munkatársat igényel. Hasonló személyes példát említett Vassiliu is: a korábban ügyvédként praktizáló ciprusi származású politikus annak idején Romániában kénytelen volt helyi jogászok szolgáltatását igényben venni szerződések előkészítésekor.

Nem csupán a jog az egyetlen terület, ahol hasznos lehet az adott ország nyelvének ismerete. Bár általánosan elfogadott, hogy a tudomány nyelve az angol, Juhász Imola, a Solvo Zrt. nevű magyar biotechnológiai cég üzletfejlesztési munkatársa a kutatás-fejlesztés területéről hozott példát arról, hogy ott is szükség lehet a helyi nyelv és kultúra ismeretére. A gyógyszergyárak számára új termékek fejlesztéséhez költséghatékony és gyors megoldásokat szállító vállalkozás, ahol bármely munkavállaló alkalmazásának alapfeltétele az angol magas szintű ismerete, a japán piacon is az angolt használva tartotta a kapcsolatot partnereivel. Az üzleti eredmények azonban hirtelen romlani kezdtek. Mint kiderült, a hanyatlás oka az volt, hogy felbukkant egy helybeli vetélytárs, amely értelemszerűen japánul teremtett kapcsolatot a szigetország kutatóival és gyógyszeripari vállalkozásaival. A szegedi cég válaszul egy helyi partner bevonása mellett döntött, és elkészítette honlapjának japán nyelvű változatát is. Ez a munka azonban nem volt egyszerű, hiszen a fordítás komoly szakmai háttérismereteket is igényelt, így a szöveg átültetését végül egy hazai orvosegyetemen tanuló japán hallgató végezte el.

A világhálós megjelenés nem csupán a fordítás során hozhat érdekes fordulatokat. Egy spanyol építési vállalkozás az Egyesült Államok piacát megcélozva Nagy-Britanniában használt reklámfilmjével akart bemutatkozni egy rendezvényen, az ibériai ország kereskedelmi kamarájának New York-i munkatársai az anyagot látva azonban azt tanácsolták, hogy sürgősen készítsék el az amerikai változatot.

A brüsszeli tanácskozáson ismertetett felmérés szerint a világháló használóinak folyamatosan csökkenő hányada – jelenleg valamivel több mint negyede – angol anyanyelvű. Nem véletlen tehát, hogy egyre népszerűbbé válnak a többnyelvű honlapok, már csak azért is, mert a megkérdezett uniós fogyasztók kétharmada úgy nyilatkozott, hogy csak saját nyelvét használva szeret rendelni az interneten keresztül.

A megrendelők igényeihez próbál alkalmazkodni a hordozható elektronikai termékekhez tokokat gyártó finn divatcég, a Golla is. A kisvállalkozás hetvenöt alkalmazottja összesen tizennégy nyelven beszél; a helsinki központban harmincan dolgoznak, és tíz nyelvet használnak munkájuk során. A vállalkozás a siker érdekében a képzésre sem sajnálja a pénzt, a dél-amerikai régióért felelős, spanyolul kiválóan beszélő kereskedő például most portugálul tanul, elvégre a brazil piac hatalmas lehetőségeket rejt...