A 2011-ben Magyar Termék Nagydíjjal elismert Országos kompetenciamérés 2012-es adatai február 28-ától nyilvánosak, az eredmények általános összefüggéseit elemző Országos jelentés azonban csak május 31-én jelenik meg. Az idei mérés háttértudnivalói kapcsán Pongrácz László elmondta: a 2012. évi felmérés május 29-én zajlott, melyben 1599 fenntartó 2792 intézményének 4426 telephelye vett részt. A teszteket – az előző évekhez hasonlóan – a 6., a 8. és a 10. évfolyamon tanuló diákok töltötték ki. A 2011 végén lezajlott iskolai adatfelvétel alapján összességében 287 085 tanuló részére küldött tesztfüzetet az Oktatási Hivatal: a 6. évfolyamon 92 082, a 8. évfolyamon 92 966, a 10. évfolyamon pedig 102 037 tanuló volt érintett a mérésben.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Mint a főosztályvezető kifejtette: a kompetenciamérés rendszere az elmúlt évekhez képest nem módosult – az egyetlen eljárásbeli változás a tesztrészek sorrendjét érintette. „A megelőző években a tanulók fele a matematika, fele pedig a szövegértés feladatlapok kitöltésével kezdte a tesztírást, 2012-ben azonban minden tanuló valamelyik szövegértés résszel kezdett, és a két matematika rész került a tesztfüzetek második felébe. A változást mérésmetodikai megfontolások tették szükségessé” – magyarázta Pongrácz László. Újdonságnak számít, hogy a tanulói jelentésekben a 10. évfolyamos diákok esetében most először szerepelhet a 4 éves fejlődésről szóló rész, amely azt mutatja meg, hogy az első (6. évfolyam) és az utolsó (10. évfolyam) mérés közötti időszak alatt hogyan fejlődött a diák kompetenciaszintje.

A magyar közoktatás országos mérési rendszerének kiépítése 2001-ben indult el. A tesztek célja annak felmérése, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket a tanulmányaik során és hétköznapjaikban alkalmazni. A matematikateszt során egy feladathoz 1–4 kérdés tartozik, amelyek rendszerint egyre nehezebbek, és a feladatban bemutatott szituáció többnyire életszerű. A kérdések között vannak viszonylag egyszerű, könnyen átlátható, egy lépésben megoldható feladatok és vannak hosszabb számításokat igénylők, továbbá olyanok is, amelyek önálló matematikai módszer leírását kérik. A szövegértés részben különféle szövegek szerepelnek, amelyekhez 7–15 kérdés tartozik. Ezek azt vizsgálják, milyen mértékben értette meg a tanuló a szövegben foglaltakat, például vissza tudja-e keresni a szövegben található információkat, képes-e a szövegben található összefüggések felismerésére, tudja-e értelmezni a szöveget. A mérés megírása előtt vagy azt követően a tanulók kézhez kapnak egy-egy úgynevezett Tanulói kérdőívet. A kérdőívben a tanulók szociokulturális hátteréről szerepelnek kérdések. A válaszokat a tanulók szüleikkel együtt adják meg. A kérdőívek kitöltése a mérési eredmények értékelésének szempontjából rendkívül fontos, ám a tanulók és szüleik számára önkéntes.